Nyilatkozatok kategória bejegyzései

Az ADF pályázatértékelési összefoglalója

A 2020. szeptember 19-én megjelent hírek szerint Palkovics miniszter arról tárgyalna, többek között az MTA vezetőivel, hogy milyen legyen az NKFIH-pályázatok értékelési rendszere. Az általa az ELKH-ba kiszervezett kutatóhálózat képviselőit a sajtóhírek szerint nem kérdezte meg, noha ez a hálózat a legnagyobb alapkutatást végző szervezet Magyarországon. Mi mégis megosztanánk vele és a többi érdeklődővel, hogy mi (többek között: fizikusok, kémikusok, társadalomkutatók, bölcsészek) mit gondolunk a javaslatáról.

1. Minden ország maga dönti el, hogy milyen arányban támogat tematikus megkötés nélküli, a kutatók által kezdeményezett kutatásokat, illetve olyanokat, amelyek esetében előre meghatározza a kutatási témákat, a megoldandó feladatokat. Ez fontos tudománypolitikai feladat. A kutatási forrásokra kiírt pályázatok értékelése viszont szakmai értékek mérlegelése alapján, szakmai közösségek által történik. A politikusok nem módosíthatják a szakmai értékelők által kialakított sorrendet.

2. Magyarországon az OTKA a legnagyobb, alapkutatásra szánt, pályázati úton elosztott forrás. Az alapkutatási források elosztását semmiképpen nem határozhatják meg a kormány által kijelölt tematikus célok.

3. Egy-egy kutatási pályázat minőségét kizárólag a pályatársak tudják megítélni, elsősorban a pályázat fontos elemeinek (kutatási kérdések, a választott elméleti keret, kutatási módszerek, munkaterv, költségvetés) tanulmányozása és megvitatása révén. Az értékelés egyik fontos, de nem egyetlen, még csak nem is legfontosabb eleme a pályázó korábbi munkásságának, publikációs teljesítményének mérlegelése. A korábbi publikációs és hivatkozási adatokból képzett tudománymetriai mutatók kiszámítása nem helyettesítheti a szakmai zsűrikben végzett értékelést. Ezek a mutatók nem mérik a benyújtott pályázat értékét, hanem egy kutató korábbi publikációiról adnak közelítő, de messze nem kielégítő képet, ezért nem játszhatnak döntő szerepet az alapkutatások támogatásáról szóló döntésekben. A tudománymetria komoly kutatási terület, de más a feladata: az egyes tudományterületek változásának bemutatása (új kutatási területek felbukkanása, megerősödése, a kutatók és kutatási területek közötti kapcsolatok mérése). Önmagában arra sem alkalmas, hogy kutatóhelyek – vagy egyes kutatók – teljesítményét és munkájuk tudományos, társadalmi és gazdasági hatásait mérje. Ezért erre a célra is komplex módszereket használnak a fejlett kutatási rendszerekben, természetesen tudománymetriai adatok felhasználásával. Arra pedig a tudománymetria végképp alkalmatlan, hogy kutatási pályázatok értékelését helyettesítse.

4. Csak a publikációs tevékenység alapján még az ugyanabban a diszciplínában dolgozók munkásságát sem lehet egymással objektíven összevetni. Néhány érv:

  • Számos olyan kutatási terület létezik egy-egy tudományágon belül, ahol nem a folyóirat a legfontosabb fórum („csatorna”) a kutatási eredmények publikálására.
  • Az is előfordul, hogy rangos, egy-egy aldiszciplína közössége számára mértékadó nemzetközi folyóiratok szerkesztői nem tartották fontosnak a folyóirat besorolását, ezért nem is tettek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az adott folyóirat bekerüljön valamelyik rangsorba.
  • Vannak olyan kutatási témák, amelyek számára nagyon sok „jó” besorolású folyóirat létezik, vagy amelyek művelőinek lehetősége van egy másik diszciplína folyóiratában is publikálni, ezért az azokon a területeken kutató tudósok méltatlanul részesülnének előnyben a pályatársaikkal folytatott versenyben.

5. Kutatócsoportokat és új kutatási berendezéseket felépíteni sokéves munka, ami hosszú ideig nem feltétlenül nyilvánul meg a kutatók publikációs teljesítményében, de egy ország tudományos teljesítménye szempontjából meghatározó jelentőségű.

6. Ha alapkutatási források elosztásáról főleg a korábbi publikációs teljesítmény alapján döntenének, az indokolhatatlan, elfogadhatatlan hátrányt jelentene:

  • a pályakezdő kutatók számára, hiszen nekik viszonylag kevés publikációjuk és hivatkozásuk van, így összetömörül a mezőnyük, ha csak egy leegyszerűsített mutatóra, és nem a pályázatuk minőségére alapozzák a támogatást.
  • azok számára is, akik (pl. szülőként, vagy nem-tudományos munkakörben, pl. valamilyen fontos szakpolitikai program tervezőiként, közreműködőiként) több évet kihagytak a kutatásból.

7. A világ mérvadó tudományos közösségeiben sehol nem alkalmaznak „gépesített” módszert (algoritmust) kutatási pályázatok értékelésére. A kutató mindig elég intelligens ahhoz, hogy az ilyen algoritmust kijátssza. Az egyedüli elfogadható eljárás a szakmai zsűrik által, átlátható módon, sok szempontot figyelembe vevő, politikai beleszólás nélkül végzett értékelés.

8. Ha a Magyar Tudományos Akadémia vezetői részt vesznek a javasolt, alapvetően hibás döntési módszer kialakításában és (tovább)fejlesztésében, annak legitimálásában, azzal helyrehozhatatlan hibát követnek el.

Akadémiai Dolgozók Fórumának III. nyilatkozata, MTA TTK, 2019. április 29.

Az áprilisi MTA-ITM tárgyalások eredményeire és az MTA vezetősége által benyújtott közgyűlési javaslatokra reagálva az MTA TTK-n 2019. április 29-én megtartott ADF fórumon az akadémia dolgozók jelenlévő tagjai a következő nyilatkozatot fogadták el.

  1. Az MTA kutatóhálózata a 2019. január 1-i szerkezetében működjön tovább az MTA szervezeti keretein belül, finanszírozása pedig továbbra is az MTA költségvetési keretei között valósuljon meg.
  2. A magas színvonalú alapkutatás előfeltétele a nem pályázati alapú, reálértékét megtartó stabil alapellátás. A pályázati alapú állami támogatás csak többletforrás megszerzésére irányuló eszközként jelenhet meg a finanszírozási rendszerben.
  3. Az MTA a kormányzattal való tárgyalásai során kiemelten képviselje a kutatóhálózatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának fennmaradását. Ennek megszűnését tartalmazó megoldások nem szolgálhatnak alapul semmiféle megegyezéshez.
  4. Amennyiben létrejön új irányító testület, a kutatóhálózat integritása és a tudományos kutatás autonóm működése érdekében a kutatóhálózat által ebbe delegáltak aránya egyezzen meg a kormány, illetve az MTA által jelölt tagok arányával. A kutatóhálózat közvetlenül maga válassza meg képviselőit az irányító testületbe, amelynek döntési jogosultságait sarkalatos kérdésekben legalább 2/3-os szavazati arányhoz kell kötni.
  5. Kérjük az MTA Közgyűlését, hogy hozzon határozatot arról, hogy az ITM képviselőivel a későbbiekben folytatott bármilyen szintű tárgyalásokon az MTA-delegáció tárgyalási kompetenciája az 1–4. pontokban rögzítettekig terjedjen. Amennyiben az MTA törekvései ellenére nem valósul meg a kutatóhálózatnak az Akadémia működési és költségvetési kereteiben tartása, akkor az Akadémia vagyoni és szellemi tulajdonát, dolgozóinak jogviszonyát és jogi helyzetét védő szándékainak megvalósításán kívül ne vegyen részt az új kutatóhálózati rendszer kialakításában.

A nyilatkozat letöltető itt: ADF III nyilatkozata

Az Akadémiai Dolgozók II. Fórumának nyilatkozata, 2019. február 7.

Az Akadémiai Dolgozók második – a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Matematikai Kutatóintézet Közalkalmazotti Tanácsai által összehívott –, 2019. február 7-i Fóruma egyetért a két héttel korábban az MTA Humán Tudományok Kutatóházában tartott első Fórumán elfogadott nyilatkozattal. Támogatjuk a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének 2018. december 6-i határozatait. Jelen nyilatkozat célja, hogy kifejezzük az akadémiai dolgozók egységét és egymás iránti szolidaritását, valamint a tudomány függetlensége melletti kiállását.

  1. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által meghirdetett „Tématerületi Kiválósági Program” a tudományos kutatások és az alapellátás finanszírozására alkalmatlan, méltatlan, és ezért abban nem kívánunk részt venni.
  2. Az akadémiai kutatóhelyek költségvetésének alapellátáson felüli részét eddig kiválósági alapon elosztott hazai és nemzetközi pályázati források tették ki. Ezeket a forrásokat csak egy megfelelő alapellátásban részesülő kutatóhálózat képes megpályázni. A korábban jól működő hazai alapkutatási pályázati rendszer (OTKA) az ITM irányítása alatt nem működik kielégítően.
  3. Az Alaptörvénnyel és az Akadémiai törvénnyel összhangban követeljük az alapellátás feltétel nélküli biztosítását, az Akadémia autonómiájának tiszteletben tartását és az ITM által meghirdetett „Tématerületi Kiválósági Program” visszavonását.

Akadémiai dolgozók nyilatkozata, 2019. január 24.

Az akadémiai kutatóintézetek dolgozóinak – BTK, KRTK és TK szakszervezeti alapszervezetei által összehívott – 2019. január 24-ei fóruma súlyos aggodalmát fejezi ki az MTA kutatóintézeteinek szervezeti és finanszírozási helyzetével, valamint munkavállalói jövőjével kapcsolatban. A jelen helyzet, amely az MTA intézeteiben dolgozó mintegy ötezer – kutató és nem kutató státuszú – munkavállalót egzisztenciális és szakmai bizonytalanságban tart, az egész magyar tudományos közösség jövőjét veszélyezteti.

1) Tartsák tiszteletben az MTA és kutatóintézeteinek egységét és függetlenségét, az MTA mint köztestület továbbra is maga dönthessen szervezetéről és költségvetésének felosztási módjáról!

2) Tartsák fenn az akadémiai intézetek korábbi finanszírozási rendszerét, amelynek meghatározó része az alapműködést szolgáló normatív állami támogatás! A kutatóhálózat működtetése nem lehetséges pályázati jellegű konstrukciókon keresztül, ezért minden ilyen tervezetet elutasítunk. A pályázati úton elnyert támogatások a normatív állami támogatást nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik.

3) Az érintettek bevonásával készüljön átfogó tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia, ami a közpénzből finanszírozott kutatóhelyek szerepét, feladatait, teljesítménymérési és finanszírozási módját is meghatározza. Amíg nem lehet ezt a stratégiát megvalósítani, az MTA intézetei a 2018-as szervezeti keretek között működjenek, és kapják meg a teljes költségvetési támogatást!

4) Tartsák egyben a kutatóintézeti hálózatot! Az Akadémia nemzeti és nemzetközi értéke csak a történetileg kialakult, tudományos teljesítmények által igazolt egységben szavatolható.

5) A kutatóhálózat feletti szakmai felügyelet maradjon az Akadémiánál! A kutatói munkának csak a kutatóközpontok és intézetek által korábban felállított és nemzetközi tudományos sztenderdekhez igazított teljesítményértékelésnek kelljen megfelelnie!

6) A foglalkoztatás maradjon a kutatóközpontoknál, illetve kutatóintézeteknél! Garantálják a dolgozók érvényes közalkalmazotti jogviszonyának és munkaszerződésének fenntartását!

7) A közalkalmazotti jogviszonytól és az egyetemi oktatói bértáblától csak a dolgozók javára lehessen eltérni!

8) Versenyképes és a társadalmi közjót hatékonyan szolgáló tudomány csak a kutatói munkahelyek stabilitásának helyreállításával, a kutatók és a kutatást segítő dolgozók európai viszonylatban versenyképes bérezésével érhető el.

A fenti követeléseinkre a Kormányzattól, elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól február 7-ig választ és garanciákat kérünk. Amennyiben követeléseinket nem veszik figyelembe, további lépéseket teszünk hazai és nemzetközi fórumokon.