Jogi keretek

Milyen keretek között tiltakozhat egy akadémiai dolgozó?

A Magyar Tudományos Akadémia kutató és nem kutató státuszú dolgozóit is megilleti a véleményszabadság joga. Így álláspontjuknak hangot adhatnak szóban, petíciók aláírásával, szervezetekhez történő csatlakozással (ilyen pl. a szakszervezet), de akár nyilvános demonstrációkon való részvétellel is.

A véleményszabadság és az egyesülés joga a munka világában azonban csak bizonyos korlátok között gyakorolható, figyelembe kell venni a dolgozókra vonatkozó törvényekben lefektetett korlátokat:

• Az akadémiai dolgozó közalkalmazott kötelessége, hogy feladatait a jogszabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével lássa el.
• A munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amely munkáltatója jogát vagy jogos érdekét sérti, annak gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
• Továbbá a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

A munkavállaló kötelessége, hogy a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítson.

A véleménynyilvánításról:

• A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.

Ez azt jelenti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem nyújt védelmet olyan munkavállalói nyilvános közléseknek, amelyek célja, hogy a munkáltató jó hírnevét, üzleti reputációját, kedvező piaci és kereskedelmi megítélését sértse vagy rombolja. Nem védett a munkáltató képviselőjének magán- vagy családi életével kapcsolatos bántó vagy sértő kifejezések használata sem.

A véleményszabadság nem terjed ki azon véleményekre sem, amelyeket kifejezetten üzletrontó céllal közölnek, avagy céljuk más, egyéb jogsérelem okozása. A munkavállaló véleménye akkor sem élvezi a véleménynyilvánítás szabadságának oltalmát, ha célja a munkáltatója által képviselt értékrend vagy értékalapú meggyőződést megtestesítő politika nyílt bírálata, megkérdőjelezése vagy aláásása.

Fontos, hogy a jelentéktelen kijelentések nem tartoznak ebbe a körbe. Szintén fontos, hogy nem szükséges, hogy a vélemény ténylegesen sértse a munkáltató jó hírnevét vagy jogos gazdasági és szervezeti érdekeit, hanem elegendő, ha a közlés ezeket veszélyezteti

A szakszervezethez való csatlakozásról:

• Az egyesülési jog alapján bárki létrehozhat másokkal szervezeteket vagy közösségeket, illetve csatlakozhat ilyenekhez, és részt vehet azok tevékenységében. Amikor szakszervezetet alapítunk vagy szakszervezetbe belépünk, egyesülési jogunkkal élünk.

A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék, és az alkalmazást sem teheti attól függővé, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.

A szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni.

Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

A magyar joggyakorlat szerint a munkáltató arra irányuló megkeresése, hogy a munkavállaló lépjen ki a szervezetből, zaklatásnak minősül, és ehhez az sem kell, hogy a munkavállalókat kifejezetten megfenyegessék vagy kényszerítsék. Önmagában már a kilépés ösztönzése az Egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatást valósít meg.