Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a kezdetektől nyomon követi az egyetemek kekvásításának és privatizálásának ügyét, és többször hangot adott véleményének, hogy a magyar kormány nem tesz megfelelő erőfeszítéseket az elveszett Erasmus és Horizon támogatások visszaszerzéséért. Az uniós támogatások ügye jelenleg is függőben van a Bizottság előtt, tehát a kormány és Hankó Balázs miniszter a magyar kutatás jövőjét teszi kockára akkor, amikor egy már benyújtott törvényjavaslattal a kutatóhálózatot is olyan formába akarja átalakítani, amelynek átláthatatlansága és az autonómia teljes hiánya miatt szintén veszélybe kerülhet az uniós források elérhetősége.
Hankó Balázs az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságában, a brüsszeli Liszt Ferenc Intézetben és egyéb helyeken (pl. a vasárnap esti Bayer Showban) olyan állításokat fogalmazott meg, amelyeket nem látunk bizonyítottnak. A Bizottság szerint az Erasmus tárgyában benyújtott módosításról nem egyeztetett velük a magyar kormány, nem világos az sem, honnan származik a Hankó Balázs által emlegetett lista, amely a Bizottság követeléseit tartalmazná. A miniszter azonban sajnos minden esetben egyértelművé tette, hogy a magyar kormány nem törekszik megegyezésre az Európai Unióval. Emellett a kutatóhálózat átalakításáról is számos állítás hangzott el a minisztérium és Gulyás Balázs részéről, amelyeket az alábbiakban cáfolunk:
1. Gulyás Balázs a Telexnek azt állította, hogy a benyújtott tervezettel kapcsolatban a hálózat dolgozóival is egyeztetett: (https://telex.hu/…/gulyas-balazs-hun-ren-magyar…) „Gulyás Balázs szerint az ADF nem mond igazat, széleskörű egyeztetés történt a hálózat dolgozóival, és a törvénytervezetet végül minden kutatóintézet és -központ vezetője üdvözölte.”
Ugyanakkor korábban a HUN-REN honlapján (https://hun-ren.hu/…/hatekonysag-atlathatosag…) megjelent állítása szerint:
„A törvénytervezetet ma (november 7-én) kaptuk meg véleményezésre a KIM-től.”
Nem tudunk arról, hogy november 7. és a javaslat parlamenti benyújtása, november 19. között bármiféle – akár széles körű – egyeztetés zajlott volna a dolgozókkal. A korábbi workshopok és átvilágítások idején a szervezeti átalakítás tervei még alapelvi szinten sem voltak ismertek, de egyik átvilágítás következtetései sem alapozzák meg a törvényjavaslat értelmetlen központosító törekvéseit.
2. „A törvényalkotásnak van egy bizonyos keretrendszere. Minden törvénynek van egy abszolút alap szövegrendszere, de a HUN-REN átalakítási törvénytervezetben szó sincs KEKVA-ról, sem alapítványokról” – nyilatkozta Gulyás Balázs a Telexnek.
Az eredeti, november 7-én kiküldött szövegben szerepelt az alapítványokra való utalás, az azonban, hogy ezt az utalást kivették, nem csökkentette jelentős mértékben a hasonlóságot a KEKVA-szabályozással. Alaptalan továbbá az az állítás is, amely bejárta az egész kormányközeli médiát, hogy az átfedések jogtechnikai okokra vezethetők vissza. Elemzésünkben az érdemi részeket hasonlítottuk össze, és ezek mutattak jelentős egyezéseket. Az aktuális táblázat, amely a módosított KEKVA törvényt és a benyújtott HUN-REN-javaslatot veti össze, itt érhető el: https://adf2019.com/…/kekva-tv-vs-hun-ren-tv-szoveges.pdf
3. „A HUN-REN új szervezetének működése teljesen más alapokon épül fel. Nincs fenntartó, nincs kuratórium, nincs tere intézményi autonómiai vitának” – állította Gulyás Balázs.
Ezzel szemben a törvényjavaslat 11. §-a megnevezi az alapítói jogok gyakorlóját: „(2) Az Irányító Testület: 1. gyakorolja az alapítói jogokat az e törvényben foglaltak szerint.” Azaz a KEKVA-kuratóriumokhoz hasonló módon létrejövő Irányító Testület ugyanúgy gyakorolja az alapítói jogokat, ahogy a KEKVA-kuratóriumok is gyakorolhatják: „(3) Az alapítói jogokat a kuratórium az e törvényben meghatározott módon gyakorolja” – írja a 2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról. Már csak ezért sem igaz Gulyás Balázs azon állítása, hogy az így létrejövö Irányító Testület „hatáskörei pedig azonosak a jelenlegi IT-vel”. Abban persze igaza van, hogy nincs tere intézményi autonómiai vitának, mert ez a struktúra nyomokban sem tartalmaz autonómiát.
4. „Az Alkotmánybíróság a kutatási szabadságról hozott döntésében meghatározott kritikus hatáskörök (például intézeti költségvetések elfogadása, intézetek megszüntetése, átszervezése, alapítása) vonatkozásában az IT tudományművelő tagjai többségének szavazata szükséges, és ez nem fog változni” – állítja Gulyás Balázs. Hasonló érveléssel állt elő Hankó Balázs helyettes államtitkára, Bódis László is. (https://hirtv.hu/…/onallo-jogallassal-rendelkezo-allami…)
Az Alkotmánybíróság 30/2022. (XII. 6.) AB határozatában (https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/…) azonban teljesen más módon létrejövő és más összetételű Irányító Testületről határozott: „Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatból fakadóan az az alkotmányos elvárás, hogy a tudományos kérdésekben a tudomány művelői rendelkezzenek döntési jogosultsággal. A támadott törvényhely részben a tudománypolitikáért felelős minisztert, részben az MTA elnökét hatalmazza fel 6–6 tag delegálására. A testület legalább kétharmada a tudomány művelője kell, hogy legyen.” A javaslat minden lényeges elemében eltér a határozatban elemzett testülettől: sem a tagok száma, sem a kiválasztásuk módja, sem a „tudomány művelőinek” aránya nem felel meg az AB-határozatban írtaknak. Gulyás Balázs és a minisztérium érvelése, amely szerint az Alkotmánybíróság határozata értelmében a korábbi struktúra (részben) alkotmányos volt, ezért az átalakítás is az lesz, szembe megy a logika alapvető szabályaival.
5. Gulyás Balázs szerint kiküldtek az összes munkatársnak egy kérdőívet, „hogy hogyan reagáltak erre az átvilágításra, mitől tartanak, mit szeretnének elérni”.
A kérdőívet valójában még jóval a normaszöveg ismertté válása előtt küldték ki, és az semmilyen konkrét kérdést nem tartalmazott az átalakítással és az új struktúrával kapcsolatban.
6. „Mint egységes hálózat ütőképesebb tárgyalópartnerek vagyunk a mindenkori kormánynál” – állítja Gulyás Balázs.
Valójában eddig is minden lehetősége megvolt arra, hogy a kormánnyal tárgyaljon. Nehezen hihető, hogy a miniszterelnök által kinevezett HUN-REN-elnök valamiféle hatalmi ellenpólust akarna felépíteni a kormánnyal és a miniszterrel szemben, és nem tudunk arról, hogy korábban bármilyen nyilvános kritikát megfogalmazott volna például a hálózat súlyos alulfinanszírozottsága miatt.
7. „Április 1-től jön a megemelt összeg, de ehhez el kell végezni a transzformáció legfontosabb lépéseit.”
Nem tudunk arról, hogy létezne bármilyen szabályozás, ami a jelenlegi, korábban szintén ránk erőltetett rendszer többletfinanszírozását tiltaná. A tisztességes finanszírozást az átalakításhoz kötni egyszerű zsarolás, amivel a kormány a még megmaradt állami egyetemeknél is él, ezt láthatjuk most a BME esetében is, és valószínűleg az ELTE-vel szintén ez a terv.
8. Gulyás Balázs és a helyettes államtitkár azon állításaira, hogy a benyújtott törvényjavaslat a nemzetközi átvilágítás eredményein alapulna, már többször reagáltunk: az egyébként vitatható módszertanú átvilágítás következtetéseiben nem szerepelt, hogy értelmetlen központosításra vagy a hálózat privatizációjára volna szükség.
9. „A HUN-REN elnökének és vezérigazgatójának kezdeményezésére – az Irányító Testület felhatalmazásával – 2024 októberétől rendszeres egyeztetések történtek a kormányzattal a szervezet megújításáról és egy új, a jelenleginél lényegesen hatékonyabb működés jogi kereteinek kialakításáról” – írja a HUN-REN közleménye. (https://hun-ren.hu/…/tortenelmi-esely-a-megujulasra-a…)
Tekintve, hogy a normaszöveggel már november 7-én előállt a minisztérium, ezek szerint a javaslatot alig egy hónap alatt barkácsolták össze.
10. A HUN-REN propagandisztikus győzelmi jelentése szerint: „a tervezet rögzíti, hogy a HUN-REN első (új) Irányító Testületének (IT) jelölését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács fogja véleményezni” – a később beválasztott tagokat tehát már nem.
11. Kiderül az is, hogy „az IT munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a kutatási intézmények vezetői által delegált személyek”, tehát azok, akiket az elnök által kinevezett vezetők delegálnak.
12. A javaslat szerint „létrejön a kutatási intézményvezetőkből álló Intézményvezetői Kollégium is” – amely testület szintén az elnök által kinevezett személyekből áll, döntési jogköre azonban még így sem lesz.
13. „A Kormány döntése alapján a HUN-REN megújítása részeként jelentősen, már 2025-től 50%-kal (18 milliárd forinttal) növekszik a HUN-REN költségvetési támogatása, ami 2027-re eléri a 97 milliárd forintot. Emellett – ahogy az a tervezetben is megjelenik – a Kormány elkötelezett a kutatóintézetek által használt ingatlanvagyon megvásárlására a Magyar Tudományos Akadémiától és annak átadására a HUN-REN részére” – az erre szánt források azonban nem jelennek meg elkülönítve a 2025-ös költségvetés számai között.
14. A HUN-REN honlapjának egyik híre szerint: (https://hun-ren.hu/…/a-kozos-nyilatkozatban-es-az…) „A vezetők tájékoztatást kaptak a Transzformációs Programiroda felállításáról, annak működéséről, valamint az átalakítást végrehajtó szervezet felépítéséről, tematikus alprogramjairól. A legfőbb döntéshozó testületet, a Programirányító Bizottságot Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke vezeti, a Programba a három tudományterületet képviselő legnagyobb kutatóközpont főigazgatója is meghívást kapott.” Gulyás Balázs tehát az Irányító Testület mellett nemcsak a tárgyalódelegációba nevezte ki magát, de a Programirányító Bizottság irányítására is magát tartja a legalkalmasabbnak a központosítás jegyében.
15. „A HUN-REN elnöke és vezérigazgatója továbbra is részletes tájékoztatást nyújt a kutatói közösségnek a Magyar Kutatási Hálózat megújításának időszerű lépéseiről.”
A törvényjavaslatból éppen a lényegi elemek hiányoznak: nem tudunk semmit a struktúráról, a kutatók közössége továbbra sem kapta meg sem a szervezeti és működési szabályzat, sem az alapító okirat tervezetét.
Az uniós források elvesztéséről azonban Gulyás Balázs mélyen hallgat. Az ADF továbbra is követeli, hogy semmiféle új törvényt ne fogadjanak el a kutatóhálózatról, amíg az Európai Unió nem nyitja meg újra az Erasmus és Horizon pályázatokat az ezekből a programokból kizárt egyetemek számára.
Kép: Joseph Wright of Derby (1734–1797): An Experiment on a Bird in the Air Pump (1768), National Gallery, London
Akadémiai Dolgozók Fóruma 