Hírek kategória bejegyzései

Állásfoglalás a magyar tudomány függetlenségének megőrzése ügyében

2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése két alkalommal is Széchenyi eszméjének megfelelően döntött az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folytatott vitában az MTA és a kutatóintézeti hálózat jövőjéről. Érthető okokból, hiszen a magyar tudomány jövőjéről van szó.

A hivatalosan hangoztatott fő indok szerint a kormányzat nem találja elég hatékonynak a (jórészt EUs) kutatásra fordított források felhasználását. Állításával szemben, a kormányzat és az MTA által közösen kezdeményezett nemzetközi szakértői elemzések szerint a kutatások eredményessége Magyarországon az elmúlt évtizedekben is kiemelkedően jó volt. A következtetések összhangban vannak az ITM 2018 őszén kiadott munkaanyagának megállapításaival, miszerint „a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóintézeteinek teljesítménye kiugró: mind produktivitásban, azaz mennyiségben, mind idézettségben, azaz hatásban”.

A másik sokat hangoztatott érv, hogy a kutatási eredmények nem testesülnek meg megfelelő mértékű innovációban. Ennek akár valóságtartalma is lehet, de hozzá kell tenni, hogy az innovációhoz (azaz az inventív kutatási és fejlesztési eredmények üzleti hasznosításához) a jelenleginél sokkal több pénz mellett olyan ipari környezet is kellene, ami a piaci bevezetésben érdekelt és képes is segíteni azt. Néhány kivételtől eltekintve azonban Magyarországon hiányzik az az ipari környezet, amely az innovációhoz szükséges.

Az MTA kutatói, akadémikusai, köztestületi tagjai, elnöksége és elnöke a kormányzattal való tárgyalásaik során több alkalommal kijelentették, hogy az MTA működésében, a kutatóintézeti hálózat irányításában, a források elosztásában látnak javítanivalót, és a lehetőségekről, feladatokról készek tárgyalásokat folytatni, ésszerű változtatásokat bevezetni.

Az MTA ragaszkodik az Alaptörvényben megfogalmazott jogaihoz és ahhoz, hogy az Akadémiai Törvény paragrafusaiban foglalt követelményeket mindenki megtartsa. Ez az alapja tárgyalási pozíciójának, amit a Közgyűlés mindkét alkalommal megerősített. Ragaszkodik hozzá , hogy a tudomány ügyeiben való döntések az MTA jóváhagyásával szülessenek, hogy a tudományos kutatás szabadsága, az MTA autonómiája ne sérüljön. Ezekben a kérdésekben az MTA élvezi a nemzetközi tudományos szervezetek teljes támogatását.

A Magyar Kémikusok Egyesülete Intézőbizottsága nagyra értékeli az MTA 2019. május 6-i közgyűlésének kiállását a tudomány alapértékei mellett, egyetért a közgyűlés határozataival, és messzemenően támogatja az MTA elnökét és vezető testületeit abban a törekvésükben, hogy az ITM-mel történő tárgyalások során a határozatokkal összhangban szülessék végleges megállapodás.

Ezt az állásfoglalást a Magyar Kémikusok Egyesülete Intézőbizottsága 2019 május 16-án elfogadta.

Budapest, 2019. május 17.
Magyar Kémikusok Egyesülete Intéző Bizottsága

MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel

Az MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján az irányításban a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapna a kormányzat. Ha ezt a kormányzat elfogadja, akkor a kormány és az MTA a közel egyéves tárgyalásokat lezárva, együtt láthat hozzá Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának növeléséhez.

A Közgyűlés döntései elérhetők itt, az MTA hivatalos honlapján.

Rövid összefoglaló az MTA kutatóhálózatában 2019. május 2-4. tartott véleménynyilvánító szavazásról

Az MTA 191. Közgyűlése előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szavazást kezdeményezett a kutatóhálózat dolgozói között az MTA Kutatóhálózata jövőbeni működtetése tárgyában közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok tartalmáról. A szavazást a kutatóhálózat 15 kutatóhelyéből 14-ben sikerült megtartani, de a szűk időkeretek ellenére a résztvevők száma 1711 fő volt[1].

A szavazás eredményei

  • A dolgozók elsöprő többsége arra szavazott, hogy kapjon az MTA kutatóhálózata alapfinanszírozást a központi költségvetésből (98% igen, 1% nem, 1% tartózkodás).
  • A dolgozók túlnyomó többsége szintén támogatta azt a javaslatot, hogy az MTA esetlegesen létrejövő új irányító testületébe az MTA, a kutatóhálózatok és az ITM egyenlő, 1/3 arányban delegáljanak képviselőket, és a kormány delegáltjainak aránya ne legyen 1/3-nál több (91% igen, 3% nem, 6% tartózkodás).
  • Arra a kérdésre, hogy az MTA kutatóhálózata az MTA-n belül működjön-e tovább, a dolgozók 94%-a igennel szavazott, 2% ellenszavazat és 4% tartózkodás mellett.
  • Az intézetek egy részében (5 kutatóhelyen) az Elnökségi javaslat (1/3-1/3-1/3) mellett a Kormányzati javaslatról (1/2-1/2) és arról is véleményt nyilvánítottak, hogy szükség van-e bármiféle új Irányító Testületre. A szavazók közül

                                 61% támogatja az elnökségi előterjesztést

                                 34% nem támogatja új irányító testület felállítását[2]

                                 1% támogatja a kormányzati javaslatot

                                  4% tartózkodott

[1] az MTA kutatóhálózatának 2018-as átlagos dolgozói létszáma 4232 volt, ebből 2530 kutató.

[2] Az összesítésben azokat a szavazók, akik nem támogatták az új IT felállítását, a 91 %-ba lettek beleszámítva, kiindulva abból, hogy abban a kérdésfelvetésben az volt a legradikálisabb válaszlehetőség a kormányzat részvétele ellenében.

Diagram_1

Diagram_2.png

Diagram_3Diagram_4Diagram_5

Az összefoglaló letölthető itt

A Lengyel Tudományos Akadémia támogató levele és felajánlásai

A tudomány szabadsága és autonómiája védelmében a Lengyel Tudományos Akadémia ismét támogatásáról biztosította a Magyar Tudományos Akadémiát és annak elnökét, Lovász Lászlót. A Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) korábban aktívan vett részt a Visegrád Fórum támogató levelének és az ALLEA támogató kampányának előkészítésében. A PAN elnöke, Jerzy Duszyński által aláírt levélben a lengyel akadémia ezúttal nagyvonalú felajánlásokat tesz, hogy a nehéz helyzetbe került MTA dolgozóit a maga eszközeivel segíteni tudja.

Ezúton köszönjük a figyelmességet, az önzetlen felajánlásokat és a kollegialitás gyakorlatban is megmutatkozó segítségét.

Thank you very much for your support, collegiality, and offers!
Dziękujemy bardzo!

A 2019. március 20-án kelt levél szövegét és a felajánlások részleteit lásd az innen letölthető csatolmányban.

Menet a tudományért – videó beszámoló beszédekkel

Menet a tudományért – ADF-es demonstráció (március 21. csütörtök)
Beszámoló képekkel és videókkal

 

Másodjára szervezett demonstrációt az Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA székháza elé. Február 12-e után ismét egy elnökségi ülés kezdetére időzítettük a tüntetést. A március 8-i erőteljes minisztériumi nyomásra aláírt szándéknyilatkozatot követően új szakaszba lépnek az ITM és az MTA közötti tárgyalások. A tárgyalások megkezdése előtt az ADF szerette volna kinyilvánítani, hogy a dolgozók közössége továbbra is teljes mértékben támogatja az elnökség azon törekvéseit, hogy a kutatóintézet-hálózat az MTA felügyelete alatt maradjon, és arra bátorítja az MTA tárgyalódelegációját, hogy ne engedjenek semmiféle minisztériumi zsarolásnak.

 

A demonstrációt megelőzően az Akadémiai Dolgozók Fóruma az alábbi levelet juttatta el az MTA Elnökségének.

 

A székháznál Kamarás Katalin (fizikus, akadémikus, a Wigner Fizikai Kutatóintézet közalkalmazotti tanácsának tagja), illetve Bicskei Éva (művészettörténész, az Akadémia Művészeti Gyűjteményének vezetője, az MTA BTK MI tudományos főmunkatársa) mondtak beszédet az akkor még csak 7-800 résztvevőnek.

A beszédek után a Lánchídon nagyjából 2000 fősre duzzadt tömeg mutatta fel azokat a könyveket, melyeket a résztvevők a szervezők kérésére hoztak magukkal a tudományhoz való kötődésüket bemutatandó.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium épülete előtt először Orosz Ferenc (enzimológus, az MTA TTK tudományos tanácsadója és közalkalmazotti tanácsának tagja), majd Mende Balázs (antropológus, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa és laborvezetője) mondtak beszédet.

A beszédek után az esemény két házigazdája, Lőrincz Viktor és Szilágyi Emese egy tízpontos petíciót adott át az ITM képviselőinek.

 

A petíció szövege itt olvasható.

Az RTL Klub csütörtöki híradója tudósított a tüntetésünkről.

 

 

 

Az ADF levele az MTA elnökségének

Menet a tudományért
2019. 03. 21.

Levél az MTA Elnökségének

Tisztelt Professzor Asszony! Tisztelt Professzor Úr!

A következő napokban, hetekben az MTA Elnöksége elé kerül az MTA tárgyalódelegációja által az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselőjével aláírt Közös szándéknyilatkozat. Ez Palkovics László miniszternek a 2019. március 8-i tárgyaláson tanúsított zsarolása után született meg.

Ebben a súlyos és felelősségteljes helyzetben kérjük, fontolja meg az alábbiakat:

  • az ITM minisztere a mai napig nem adott magyarázatot arra, hogy miért kívánja az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezeti keretein kívül működtetni;
  • az ITM és az azt vezető miniszter sem a kétoldalú találkozókon, sem azokon kívül nem adta tanújelét annak, hogy az átalakítás kormányzati igénye mögött valós, az ország tudományos teljesítményét pozitívan érintő okok húzódnak;
  • nyilvánvaló, hogy ha az MTA kutatóintézetei kikerülnek az Akadémia szervezeti keretei közül, akkor azokban a tudományos kutatás függetlensége nem biztosítható;
  • A kutatóhálózat leválasztásával az Akadémia magyar társadalomban betöltött szerepe és a magyar közéletre gyakorolt hatása is eljelentéktelenedik;
  • a kormány garanciaígéretei sajnos nem vehetők komolyan, az MTA a legerősebb jogi védelmet önálló országgyűlési költségvetési szervként élvezi,
  • Palkovics László miniszter nyilatkozatai semmilyen érdemi garanciát nem hordoznak sem a kutatóhálózat egyben maradása, sem a dolgozók egzisztenciális biztonsága szempontjából;
  • az ITM és minisztere a kutatóintézetek tervezett jövőbeni működését/működtetését semmilyen nyilvános szakmai anyagban nem mutatta be;
  • a kutatóintézeti hálózat jövőbeni irányítására létrehozni kívánt testület, annak döntéshozatali mechanizmusa és hatáskörének tartalmi elemei nem tisztázottak.

A fentiekben felsorolt problémák egyértelműen jelzik, hogy miért nem szabad és nem is érdemes a Közös szándéknyilatkozatban foglaltakat vállalható kompromisszumnak tekinteni.

Mi, az MTA dolgozói továbbra is az MTA kutatóhálózatában, az Akadémia szakmai irányítása alatt működő intézetekben szeretnénk dolgozni. Ezért egzisztenciális helyzetünket kockáztatva még a pályázati bojkottot is vállaltuk. Most arra kérjük az Elnökség tagjait, hogy döntésükkel ne egyezzenek bele a kutatóhálózat leválasztásába.

Bízunk abban, hogy él még az Akadémia ethosza, a mellette való kiállás üzenet az akadémiai dolgozóknak és az egész magyar társadalomnak.

A levél innen letölthető.