Hírek kategória bejegyzései

Köszönet a támogatásért és képes összefoglaló a tüntetésről

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma köszöni a támogatást
Sajtóközlemény
Megjelenés időpontja: 2019. 03. 22

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma köszöni a támogatást mindazoknak, akik az akadémiai szabadságért és a Magyar Tudományos Akadémia egységéért március 21-én megtartott demonstráción megjelentek, vagy a megjelenőket szolidaritásukról biztosították.

Üdvözöljük az MTA Elnökségének közleményét, amely szerint „[az] MTA – összhangban a legutóbbi, rendkívüli közgyűlés határozatával – továbbra is azt szorgalmazza, hogy a kutatóhálózatnak az MTA-nál kell maradnia.” Egyetértünk azzal a megállapítással is, amely szerint az „ITM máig adós annak megindokolásával, hogy miért van szükség az MTA kutatóhálózatának reformjára, különös tekintettel a kutatóhálózat és az MTA közötti kapcsolat lazítására.” Ezért elvárjuk, hogy a minisztérium bocsásson rendelkezésre bizonyító elemzést az általa kezdeményezett átalakítások szükségességéről és módjának indokoltságáról.

Erre kiváltképp azért lenne szükség, mert az egyetlen rendelkezésre álló minisztériumi anyag szerint “a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóintézeteinek teljesítménye kiugró: mind produktivitásban, azaz mennyiségben, mind idézettségben, azaz hatásban.” Ezzel szemben a minisztérium a demonstráció után is azt írta közleményében, hogy a mostani rendszer nem hatékony és azt sejteti, a hazai kutatásokra fordított milliárdok eredmény nélkül tűnnek el. Ez a megalapozatlan és hamis állítás Palkovics miniszter korábbi szakmai állásfoglalásával is szembe megy.

Bízunk abban, hogy a felállított tárgyalóbizottságok legjobb tudásuk szerint fogják képviselni az Akadémia dolgozói közösségének véleményét és érdekeit.

Továbbra is felháborítónak tartjuk, hogy az ITM – szembeszegülve a költségvetési törvénnyel – csupán 2019. május 31-ig vállal kötelezettséget a működési költségek fedezésére, fenntartva ezzel a bizonytalanságot és megnehezítve a kutatók nyugodt munkavégzését. Ez világosan jelzi, miért nem maradhat az kutatóhálózat pénze a jövőben a Minisztérium kezelésében.

Korrekt és nyitott tárgyalások nem folytathatók mindaddig, amíg az egyik tárgyaló fél létében fenyegetve érzi magát, ezért követeljük a 2019. évre járó teljes működési és bérköltségek rendelkezésre bocsátását.

Képek a Menet a tudományért rendezvényről

Hétfőn találkozott Lovász László és az Akadémiai Dolgozók Fórumának delegációja

2019. március 18-án hétfőn délelőtt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Akadémiai Dolgozók Fórumának négy képviselőjével találkozott. A megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy a legfontosabb, hogy a kutatások nyugodt körülmények között folytatódjanak. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a kutatóhálózat egyben maradjon. Az autonóm kutatómunka a legjobban úgy biztosítható, ha a kutatóhálózat továbbra is az Akadémia felügyelete alatt marad.

A találkozón egyetértés volt az Akadémia melletti kiállás szükségességében, hiszen az MTA–ITM közelmúltbeli közös szándéknyilatkozata nem tartalmaz garanciákat a dolgozók és a kutatók egzisztenciájára vonatkozóan. Palkovics László miniszter továbbra sem tudott arra vonatkozó érvekkel szolgálni, hogy miért van szükség átszervezésre és nem tisztázott az sem, hogy ettől miért lesz jobb, hatékonyabb a kutatómunka.

az Akadémiai Dolgozók Fóruma

Menet a tudományért

Álljunk ki közösen a magyar tudomány szabadságáért és a Magyar Tudományos Akadémia egységéért!

A Magyar Tudományos Akadémia a magyar kultúra és tudomány megőrzésének és fejlődésének letéteményese. A közel 200 éves nemzeti intézményünknek most mégis fennmaradásáért kell küzdenie.

Palkovics miniszter azzal zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségét, hogy erővel veszi el a kutatóhálózatát, ha arról nem mond le önként. A miniszter eljárása méltatlan, a megfogalmazott diktátum pedig elfogadhatatlan. Zsarolással nem lehet kikényszeríteni a Magyar Tudományos Akadémia átalakítását. Arról kizárólag szakmai érvek mentén hozható döntés.

Március 21-én álljunk ki közösen a tudomány szabadságáért és a Magyar Tudományos Akadémia egységéért.

Találkozzunk 14.00-kor az MTA székháza előtt, mutassuk meg az ülésező elnökségnek, hogy az Akadémia nem pusztán tégla és habarcs.

Az Akadémia mi magunk vagyunk!

Majd a Lánchídon átvonulva tudassuk a miniszterrel, hogy minket nem lehet zsarolással megfélemlíteni. Ismét arra kérünk, hogy hozz magaddal egy könyvet, amely megjeleníti számodra a magyar tudományt.

Palkovics miniszter szabálytalanul játszik: mutassunk fel neki piros lapot!

Arra bíztatunk, hogy hagyd otthon a pártjelvényeket, pártzászlókat és pirotechnikai eszközöket (akkor is, ha legálisan beszerezhető). Kérjük a politikai pártok képviselőit, hogy amennyiben kilátogatnak az eseményre, úgy azt magánszemélyként tegyék.

Az esemény részletei itt.

az Akadémiai Dolgozók Fóruma nevében: a Szervezők

Az MTA tárgyalódelegációja tartsa magát az Elnökség elvi döntéseihez!

Akadémiai Dolgozók Fóruma
Sajtóközlemény
Megjelenés időpontja: 2019.03.14.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma aggodalommal figyeli az MTA tárgyalódelegációjának meggondolatlan lépéseit. Álláspontunk szerint az Akadémia vezetésének mindaddig nem kellene részt vállalnia Palkovics miniszter kapkodó és megalapozatlan ötletelésében, amíg az MTA legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökség nem foglal ismét állást abban a kérdésben, hogy a kutatóhálózat leválasztható-e az Akadémiáról.

Nem tisztázott, hogy a bizottságok felállításáról és tevékenységéről van-e tudomása az Akadémia elnökének, Lovász Lászlónak. Nem tisztázott az sem, hogy született-e bármilyen kormánydöntés az Akadémia átalakításának tervéről.

Végül: nem értjük, hogy a hétfőn nyilvánosságra került levél szerint zsarolás áldozatául esett tárgyalódelegáció bizonyos tagjai miért vállalkoznak a kierőszakolt új struktúra előkészítésére. Hiszen a dokumentumból kiderült, hogy a szándéknyilatkozat a minisztérium diktátumát jeleníti meg.

Emlékeztetni szeretnénk az Akadémiai Dolgozók Fórumának korábbi intelmére, amely szerint az MTA nem vehet részt saját felszámolásában. Ezt a szerepet az Akadémiának semmiképpen nem lenne szabad felvállalnia.

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának véleménye szerint a zárt ajtók mögött, titokban zajló tárgyalások nem szolgálják az MTA érdekeit, ezért mindkét fél részéről transzparens tárgyalásokat követelünk. Aggályosnak tartjuk azt is, hogy az Akadémia delegációja úgy kíván stratégiai és szervezeti kérdésekben állást foglalni, hogy a kutatóhálózat működését felmérő átvilágítás eredményét még nem ismerhetjük.

A nyilatkozat szövege pdf formátumban innen tölthető le.

Nyílt levél Magyarország miniszterelnökének

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

258 nyarán, a keresztényüldözések idején, a legnagyobb szorongattatásban II. Sixtus pápa közvetlenül vértanúhalála előtt arra utasította diakónusát, Lőrincet, hogy ossza szét az egyház vagyonát a rászorulók között. Amikor a birodalom tisztviselője alig három napot adott neki, hogy az egyház értékeit átadja, Szent Lőrinc összegyűjtötte a szegényeket és betegeket, és azt mondta: Íme, ők az egyház vagyona, ők az egyház kincsei.

Miniszterelnök Úr! Ön azt mondta, érték nem veszhet el, és az Akadémia vagyona csak az Akadémiát illeti. A miniszter most mégis létében fenyegeti az Akadémiát, és tudósaitól akarja megfosztani azt. Mert melyek az Akadémia értékei, ha nem a kiművelt emberfők? Mi az Akadémia vagyona, ha nem az ötezer ott dolgozó ember és családjuk? Mi lehet a jövője a kiüresített és tudósaitól megfosztott Akadémiának?  Hogyan töltheti be e vagyon és ezen értékek nélkül nemzeti küldetését, melyre majdnem kétszáz éve alapították?

Miniszterelnök Úr! Az Akadémia nem tégla és habarcs. Nem egy szám a költségvetésben. Nem holt dolgok leltára.

Az Akadémia mi magunk vagyunk!

Üdvözlettel,

az Akadémiai Dolgozók Fóruma

A kutatóhálózat kiszervezése elfogadhatatlan

Akadémiai Dolgozók Fóruma
Sajtóközlemény
Megjelenés időpontja: 2019. 03. 08.

A kutatóhálózat kiszervezése elfogadhatatlan

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma megdöbbenéssel értesült az átvilágítás eredményének bevárása nélkül az MTA és az ITM közötti tárgyalásokon született közös szándéknyilatkozatról. Az abban megfogalmazott elvek ugyanis ellentmondanak a 2018. decemberi rendkívüli MTA közgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatainak és az MTA Elnöksége februári döntéseinek is, miszerint az akadémiai kutatóhálózat továbbra is kizárólag az MTA szervezeti keretein belül kell hogy maradjon. Éppen ezért a Lovász László elnök és Palkovics László miniszter által aláírt nyilatkozatot nem tudjuk másként értékelni, mint az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodást.

Mivel a kutatóintézet-hálózat működésének keretei az eddigi tárgyalások sarkalatos pontját képezték, az Akadémia szervezetén kívülre kerülése esetén a „világos, hosszú távú stratégia mentén való működés” és az „új irányítási rendszer” ígérete a nyilatkozatban vázolt formában értelmezhetetlen és a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelent.

Rendkívül problémásnak tartjuk, hogy az MTA saját, az utóbbi napokban megfogalmazott kommunikációjával ellentétesen, hivatalosan közli egy tárgyalási forduló aktuális állását. Véleményünk szerint a szándéknyilatkozat jelen formájában – különösen az MTA elnökének aláírásával ellátva – az MTA Elnökségére, az ott meghozandó döntésekre irányuló egyértelmű nyomásgyakorlás. Ezen a megítélésen az sem változtat, hogy a javaslat egy adott tárgyalási szakaszt fémjelez, mert a tartalmi elemei már a két fél közötti egyértelmű megállapodásra utalnak. A szándéknyilatkozat pontjai nem tartalmaznak semmilyen komolyan vehető garanciát sem a kutatóhálózat tudományos és szervezeti integritásának és szakmai függetlenségének megőrzésére, sem a 2020 utáni működtetés mikéntjére vonatkozóan.

Palkovics miniszter 239 napja nem adott értelmezhető magyarázatot arra, hogy miért kell az MTA kutatóhálózati struktúráját átalakítani. Hasonló módon nem kaptunk választ arra sem, milyen szakmai indokok támasztják alá az egész hazai tudományfinanszírozás rendszerének kormányzati kontroll alá vételét. A 239 nap bizonytalanságban tartás ugyanakkor nem elegendő indok ahhoz, hogy az MTA vezetése korábbi elvi állásfoglalását a rövid távú túlélés, a várható veszteségek minimalizálása reményében, és az akadémiai vagyon – egyébként nem garantált – megtartása érdekében feladja.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hű marad elfogadott nyilatkozataihoz, és kiáll a közel 5000 dolgozó érdekeiért. Ezért követeljük, hogy a szándéknyilatkozatban megfogalmazott elveket – a zsarolásnak semmiképpen sem engedve – az eljárásrend betartásával az MTA Elnöksége a korábbi döntéseivel összhangban utasítsa el, és azok ebben a formában ne kerülhessenek a Közgyűlés elé. Követeljük, hogy a tárgyalások a továbbiakban a nyilvánosság előtt folytatódjanak, hogy arra a tudományos közösség reagálni tudjon.

A sajtónyilatkozat szövege pdf-formátumban innen letölthető.
Eredeti megjelenés helye: Facebook

„A mi Akadémiánk” – portrésorozata

Azt mondják, hogy valóságos történetek vagyunk önmagunk számára, amely történeteket akkor mesélünk el, ha itt az ideje. A héten nyolc akadémiai dolgozóval ismerkedhettünk meg: tudományterületeikben, érdeklődésükben eltérő történeteket mondtak el, de kötődésükben és érzésükben azonosak voltak. Az Akadémia lényegét ugyanis elsősorban az általa összefogott szellemi közösség jelenti, amelyben mindenkinek van helye, szerepe és értéke. Ahhoz, hogy a történetünket minél szélesebb körben megismerjék, kérünk benneteket, hogy kedveljétek és osszátok meg az Akadémiai Dolgozók Fóruma oldalát.

Vitában a miniszterrel

Palkovics miniszter az elmúlt hét folyamán egy interjúban elmondta, hogy minél gyorsabban szeretné “megoldani” a Magyar Tudományos Akadémia ügyét. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának álláspontja továbbra is az, hogy a nemzeti megmaradás szimbólumának is tekinthető közel kétszáz éves intézmény sorsa nem dönthető pár nap alatt. Meglehet, hogy a miniszter kapott valamilyen határidőt, de ez legfeljebb saját politikai karrierjének szempontjából tekinthető mérföldkőnek, az Akadémia történelme felől nézve nem.A miniszter azt is elmondta, hogy a tudóstársadalommal közösen szeretne gondolkodni az Akadémiáról, de minden jel szerint eltérően értelmezi a közös gondolkodás fogalmát, mint amit a kifejezés egyébként jelent. Határozott véleményünk az, hogy ötletszerű, zárt ajtók mögött néhány nap alatt összecsapott javaslatok alapján nem dönthető el egyik legfontosabb nemzeti intézményünk sorsa. Az akadémiai vagyon alapítványokba való kiszervezése pedig még a miniszter által felvetett kérdésekre sem jelent választ, az interjúból sem derült ki ugyanis, hogyan növelné ez a befektetéseket a kutatás területén. Az ADF ezért azt követeli, hogy a minisztérium ismertesse meg a tudóstársadalommal terveit, hogy azokról konstruktív, megfontolt és főként nyilvános vitát lehessen nyitni.Bár nem könnyű feladat az egymásnak is ellentmondó és naponta változó miniszteri nyilatkozatokra érdemi reakciót adni, a következőkben mégis erre teszünk kísérletet:

1. Palkovics miniszter szerint a kormányhatározatnak nem célja, hogy bármilyen bizonytalanságot fenntartson a kutatókban, hanem az, hogy egy jobban működő rendszert teremtsen.

Ezzel szemben fél év alatt már számos félkész ötletről érkeztek hozzánk hírek, de a mai napig nincs világos és nyilvános koncepció a minisztérium részéről. Ami a pályázati felhívás sarokszámaiból kiderül, az az, hogy ha egyben maradna is az MTA kutatóintézet-hálózata, több szektorban megszorítás lenne, amely tömeges elbocsátásokhoz és értékteremtő kutatások leállásához vezetne.

2. A kutatást, a tudományt, az innovációt a kormány kiemelt értéknek tartja – közölte a miniszter, hozzátéve: az alapkutatások finanszírozása sem kerül veszélybe, mert nem készülnek különbséget tenni az alkalmazott és alapkutatások között.

Az igazság ezzel szemben az, hogy a miniszter megnyilatkozásai alapján a Palkovics-terv az innováció irányába vinné el az alapvetően alapkutatásokra optimalizált kutatóhálózatot, az eddig is alulfinanszírozott alapkutatásokra pedig még kevesebb pénz jutna.

3. A miniszter hozzátette, hogy kívánatos célja a kormánynak, hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel, és hamarabb vezessenek eredményre.

Ez a cél csak alkalmazott vagy társadalomtudományos kutatásokkal szemben várható el. Azonban az utóbbiakkal foglalkozó központ a Palkovics-terv alapján mindenképpen kevesebb támogatásban részesülhetne, mint amennyi a fennmaradásához minimálisan elengedhetetlen. Ez még akkor is így volna, ha a más szereplők egyáltalán semmit sem nyernének a pályázaton. Ez pedig biztosan nem várható.

Fontos megjegyezni, hogy az olyan kutatásokat, amelyek a mai társadalmat érintő kérdésekkel foglalkoznak – így például az oktatási reformokkal – a miniszter teljesen félreértve direkt politizálásnak tekinti.

4. Palkovics László szerint a kormány szándékai egyértelműek a kutatásfinanszírozási rendszer átalakítási koncepciójának tavaly őszi közzététele óta, és a dokumentum pedig a sikeres német és brit példákból indul ki.

A minisztérium semmilyen koncepciót nem tett közzé és nem mutatott be nyilvánosan, ezt az Akadémia vezetése a mai napig nehezményezi. A Palkovics-terv alapjául szolgáló powerpoint-prezentáció reális helyzetleírásból indul ki, de abból nem levezethető konklúziót von le, és erre építi rá a szükségességük tekintetében egyáltalán nem alátámasztott átalakításokat. A nemzetközi modellek alaptulajdonságaik tekintetében térnek el a most bevezetendő magyar modelltől. Erről több tanulmány és cikk is nyilvánosan rendelkezésre áll.

5. A miniszter felidézte, hogy a Corvinus esetében is az egyetemmel közösen sikerült kialakítani a működési modellt, ahogy a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével is zajlanak tárgyalások.

A Corvinus Egyetem az alapítványi modell ötletét az egyetem készen kapta, az MTA esetében pedig előzetes egyeztetés nélkül vetette fel a minisztérium ezt a megoldást. Úgy tűnik, hogy a végsőkig ragaszkodik a miniszter az intézethálózat leválasztásához, és az MTA Elnökségének február 12-i döntését követően is mindössze egy hetet adott az Akadémia vezetésének saját javaslatai kidolgozására. Tette mindezt úgy, hogy az MTA saját korábbi javaslatát, amelyet annak december 6-i rendkívüli közgyűlése is megerősített, korábban érdemi tárgyalások nélkül söpörte le az asztalról.

Az MTA esetében egyelőre tehát egyáltalán nem beszélhetünk közösen kialakított új modellről. A zsarolás sokak által hangoztatott tényét még Lovász elnök úr sem kívánta cáfolni.

6. Az elvek világosak, ezek mentén lehet tárgyalni, aminek az eredménye lehet alapítványi modell, hasonlóan a Corvinus egyetemhez, de akár más is. Azonban a miniszter szerint látni kell, hogy nem csak közalkalmazotti státusban lehet kutatni, ahogy azt a piaci, vállalati kutatóközpontok bizonyítják.

Az átalakításnak a miniszter által hivatkozott elvei sem korábban, sem most nem világosak. A piaci alapú foglalkoztatás csak az alkalmazott kutatások esetében lehetséges, de ott sem korlátlanul, a legtöbb alapkutatást végző intézet piaci alapon nem eltartható, és ez a világon mindenütt így van. Ezt legutóbb a Lovász László elnök úrnak levelet író nyugati magyar professzorok egyértelműen bizonyították.

7. Palkovics azt állította, hogy az új rendszert a kutatókkal közösen szeretnék kialakítani.

A miniszter eddig semmi jelét nem mutatta annak, hogy nemhogy a kutatók, de még az Akadémia vezetésének javaslatait egyáltalán mérlegelni szándékozik. A zsarolás és a pénzügyi kényszerítés miniszteri alkalmazása, valamint a forráselvonással és minisztériumi témakiválasztással operáló új, „igénybejelentő” rendszer semmilyen önkéntes konszenzus kialakítását nem teszi lehetővé.

8. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az akadémiai kutatóintézetek az adófizetők pénzét költik el, jelen formájában azonban nincs ráhatása az embereknek arra hogyan bánnak ezekkel a pénzekkel.

Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak” – deklarálja Magyarország Alaptörvénye.

Az Akadémiának elsősorban a magyar társadalom felé van elszámolása. (Formálisan és közvetve a népszuverenitás letéteményeseként működő parlament felé is, de az eddig mindig elfogadta az MTA beszámolóját; kifogást soha nem emelt.) A közpénzből finanszírozott tudományos kutatások elsődleges feladata a társadalom javának szolgálata, amely azonban nem azonos a mindenkori hatalmi elit politikai igényeinek kiszolgálásával. Sőt a nemzetet árulná el az a kutató, aki pusztán arra törekedne, hogy tudásával és eredményeivel az objektív igazságot eltagadván a közhatalom pillanatnyi birtokosait jobb kedvre derítse. Jó volna, ha ezt minden adóforintokból finanszírozott kutatóintézet dolgozója szem előtt tartaná.

Kifejezetten kívánatos tehát, hogy a kutatásszervező szakmai közösség a társadalmi szükségleteket tartsa szem előtt, nem pedig részérdekek generálta elvárásokat, még kevésbé a politikai megrendeléseket. Alkalmazott kutatások estén természetesen lehet a kormányzat megrendelő, de csak az alapellátásban részesülő alapkutatáson túl.

9. A kormány a korábbiakhoz képest máshogy szeretné finanszírozni a kutatási tevékenységet, de “ettől nem félni kell, hanem meg kell látni benne a lehetőséget”. Palkovics szerint reagálni kell a változó világ kihívásaira, hiszen az európai kutatás most nem versenyképes Amerikával vagy Kínával szemben.

Ahogy kollégánk máshol megfogalmazta, a kutatók éppen a kormányzati lehetőségek megvalósításától félnek. Versenyképesség tekintetében fontos leszögezni, hogy Amerika és Kína teljesen más helyzetben vannak, mint mi, hiszen ott rengeteg kormányzati pénz áll rendelkezésre technológiák és szabadalmak felvásárlására, másrészt nagyon sok pénzt költenek alapkutatásra. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a kormányzat nem szól bele a kutatói autonómia önszabályozó folyamataiba, csak külön megbízással rendel meg célirányos kutatásokat. A részleteiben nem ismert rendszerben nehéz bízni, ha hetente más koncepció kerül elő a kalapból.

10. Mint a miniszter elismerte, 2002 óta a kutatásra fordított közösségi források szintje nem változott, ebben elmondása szerint van tennivaló, ám ennek a hasznosulás áttekintésével kell együtt járnia. Elárulta, hogy gyors megegyezésben bízik.

A hasznosulás relatív fogalom. A miniszter elsősorban ipari hasznosulásra gondol, szabadalmakat emleget, amely az alapkutatásokban nehezen értelmezhető. Einstein gravitációs hullámait csak egy évszázad múltán sikerült közvetlenül érzékelni. Máshogyan hasznosul a magyar népzenekincs feltérképezése vagy a néptánckultúra rögzítése.

A mostanában sokat támadott társadalomtudományok pedig olyan, a társadalmat érintő alapvető kihívásokra keresik a választ, mint a gyermekszegénység problémája, a demográfiai kihívások kezelésének lehetőségei, az oktatási rendszert érő kihívások, vagy épp az önvezető autókat érintően a jogi felelősség kérdése. Ezekben az esetekben a kutatási eredményeket és a megfogalmazott javaslatokat a közhatalommal bírók feladata és felelőssége megfontolni, alkalmazni. Arra nekünk már kevés a ráhatásunk, ha az erre hivatott intézetek helyett a kormányzat például csillagászati áron dolgozó ügyvédi irodáktól rendel jogszabály-javaslatokat.

Egyvalamiben igaza van a miniszternek: a kutatásra fordított források tekintetében van tennivaló. A 100 ezer euró intézményi költségvetésre jutó publikációk száma Magyarországon majd kétszer akkora értéket mutat, mint a most példaként elénk állított Max Plack Intézetben.

*****

Pár napja tudhattuk meg Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől, hogy Palkovics miniszter még tárgyal az MTA vezetésével, és még nem tette le javaslatát az intézményhálózat átalakításáról. A miniszter kicsúszott a vonatkozó kormányhatározat által szabott január 31-ig tartó határidőből, amire Gulyás Gergely úgy válaszolt: szeretnének megegyezésre jutni, ezért a csúszás. Palkovics László nem kapott újabb szoros határidőt a megállapodásra.

Örvendetes, hogy a kancelláriaminiszter is bevallja, az ITM minisztere érdemi javaslatokat eddig nemcsak az MTA felé, hanem a kormánynak sem tudott felmutatni. Ez nem meglepő: mivel még a minisztériumi munkaanyag szerint is magasan teljesít az Akadémia kutatóhálózata, így az átalakítás erőltetésének valós indoka nincs. Ebből aztán világosan következik, hogy az elérendő célról sincsen javaslat, még kevésbé az oda vezető útról.

Félő, hogy a csúszás mögött nem is a párbeszéd elősegítésének szándéka áll. Rosszat sejtet, hogy „a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatával kapcsolatban a miniszter megerősítette: a kormány célja, hogy az összes K+F forrást egységesen költsék el.” A kormány tehát nem mondott le arról, hogy a kutatóintézet-hálózatot az Akadémiáról leszakítva politikai befolyása alá rendelje.

A bejegyzés szövege pdf-formátumban innen letölthető.

About the planned restructuring of the research network of the Hungarian Academy of Sciences

About the planned restructuring of the research network of the Hungarian Academy of Sciences
Material compiled by principal investigators in the “Lendület” (Momentum) program for the Ministry for Innovation and Technology and decision-makers

Abstract

The principal investigators engaged in the “Lendület” program wish to contribute the observations summarized in the present report to facilitate the policy preparation process pertaining to the restructuring of both the research financing system and the innovation landscape in our country, as initiated by the Ministry for Innovation and Technology (ITM).

Main points of communication:
● We support the Government’s initiative to improve our country’s innovation potential.
● Unilateral schemes of restructuring which focus exclusively on a narrow conception of innovation threaten basic research in general, and especially research belonging to the humanities and the national culture of Hungary.
● Any solution can only be reasonably envisaged in cooperation and consultation with the scientific community, and with the leaders of the Academy, which serves as a body of representation to that community.
● In the current situation, measures designed to build trust are warranted; in connection to this, the Ministry’s concept of restructuring and the impact study therefore must be made public.
● The autonomy of scientific research and of the academic research network must be respected.
● The basic funding support guaranteed in the Finance Act, yet frozen by the Ministry, must be transferred to the Hungarian Academy of Sciences (MTA) immediately and without conditions, and said support must continue to be guaranteed.
● A critical element to successful innovation is a currently lacking institutional system whose sole purpose would be precisely to facilitate a stronger interweave between academic research and industrial applications. To promote such a connection, it is desirable to establish a professional organizational unit (innovation
office) to match the preexisting structure of the academic research institutions.
● The identification of economic and societal priorities is an important instrument for increasing the societal impact of research, and one for which the current institutional forms are completely adequate.

The whole text of the report can be downloaded from here.

 

A Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program támogató levele

Levél az MTA elnökének és elnökségének

Az MTA elnöke által életre hívott Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program alapvető célja a közoktatás fejlesztésének tudományos megalapozása, a bizonyítékokra alapozott pedagógiai gyakorlat elterjesztésének támogatása. Célunk az egész társadalom számára egyedülálló jelentőségű köz- és felsőoktatási nevelés fejlesztése, a fejlesztések rövid- és hosszútávú hatásainak felmérése, valamint a módszertani gyakorlat kipróbálása és megvalósítása. Más szóval a program a neveléstudomány alapkutatási feladatait, az alkalmazott kutatást és az oktatási innovációt jelenti és további széles körű fejlesztői tevékenység (tananyagfejlesztés, tankönyvírás, oktatási anyagok készítése, pedagógiai értékelés) számára teremti meg a tudományos alapokat. A program keretében működő kutatócsoportok tevékenysége a tanulási területek széles körét átfogja, többek között matematikai, természettudományi, nyelvtanulási, egészségbiológiai, higiéniai, történelmi, irodalmi témájú kutatások kaptak támogatást négy évre.

E levél aláírói, magánemberekként de egyben a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program irányítóiként és egyes megvalósítóiként, illetve a kutatócsoportok vezetőiként komoly aggodalommal észleltük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia átalakítását célzó, tavaly június óta előzetes konzultáció nélkül bejelentett változások kellően nem áttekintett, hatástanulmányokkal alá nem támasztott forráselvonást, majd a tudományos prioritások politikai irányítását jelenthetik. Nem tartanánk működőképesnek, ha tudósok és kutatók helyett politikusok döntenék el, melyek a nemzetközi tudományos trendek, milyen témákat lehet kutatni és melyeket nem, illetve mi az, ami innovációs teljesítményt ígér, és mi az, amely nem.

Értetlenül állunk az MTA és az egyetemek mesterséges szembeállítása előtt is, ami azért sem életszerű, mert az akadémiai-egyetemi együttműködés keretében több száz kutatócsoport dolgozik egyetemeken az MTA által biztosított támogatás révén. Ugyanígy a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program tizenkilenc nyertese és munkacsoportjaik jelentős arányban a felsőoktatásban dolgoznak, a pedagógusképzés aktív résztvevői. Véleményünk szerint a többszörösen átalakított, meglehetősen improvizatív rendszerben az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett (és a tantárgy-pedagógiai tevékenységre ki sem terjesztett) Tématerületi Kiválósági Program az élet-, élettelen és társadalomtudományi alapkutatások, illetve az abból adódó gyakorlati alkalmazások megítélésére és finanszírozására szakmailag teljességgel alkalmatlan, ennek visszavonását javasoljuk.

Ragaszkodunk ahhoz, hogy az akadémiai szféra jövőjét meghatározó döntéseket jelentős többségben a tudományok dinamikájában, a nemzetközi és hazai tudományos pályázatokban jártas tudós szakértők hozzák meg.

Ezen törekvéseikben messzemenően támogatjuk az MTA elnökét és elnökségét.

 

A levél eredeti szövege és aláírói az innen letölthető fájlban találhatók.