Avagy miért mások a magyar és a külföldi egyetemek döntéshozó szervei – akár vannak bennük politikusok, akár nem, és miért látszatmegoldás a politikusok eltávolítása az egyetemi kuratóriumokból The brakeless bike of Hungarian UniversitiesEnglish summaryWhy removing active politicians from Hungarian University Boards is not enough? For English literature, see links below the article. Bevezető A magyarBővebben: “A magyar egyetemek fék nélküli biciklije”
Kategória tár:Háttéranyagok
A felsőoktatás és a kutatás autonómiája: Párhuzamok
A most zajló Horizont- és Erasmus-botrány kapcsán ideje visszaidézni, hogy a magyar felsőoktatás autonómiáját sértő rendelkezések nem idén váltottak ki először nemzetközi tiltakozást. Emlékezetes, hogy 2014-ben a kormány a Magyar Akkreditációs Bizottságra (MAB) vonatkozó szabályrendszer újraírása után szembesült azzal, hogy a nemzetközi akkreditációt összefogó testület (European Association for Quality Insurance in Higher Education, ENQA) jelentésébenBővebben: “A felsőoktatás és a kutatás autonómiája: Párhuzamok”
Háttal Európának 2
Az ADF, több más civil szervezettel, az Oktatói Hálózat koordinálásával közreműködött a Háttal Európának 2 kötet kiadásában. A kötetben tanulmányokat olvashatnak a tudomány, oktatás, média és kultúra területein Magyarországon az elmúlt két évben tapasztalt fejleményekről. A kötet erre a linkre kattintva tölthető le magyarul, és itt olvasható angolul is.
Tudoleaks, BME
Az Átlátszóval közös együttműködésünk keretében a BME alapítványosítási terveiről jelent meg ma cikk. Aki anoniman szeretne beszámolni a felsőoktatásban, tudományban, kulturális életben tapasztaltakról, jelentkezzen a Tudoleaks csatornáin!
Mi a helyzet a kutatóhálózat háza táján?
Az ADF alelnöke adott interjút Bolgár Györgynek. Lőrincz Viktor szerint Palkovics László állításai nem állnak okozati kapcsolatban az általa elvárt eredményekkel„Nem tudjuk pontosan, hogy a kormány elérte-e azt, amit szeretett volna” – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) alelnöke az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat átalakításáról. Lőrincz Viktor szerint ennekBővebben: “Mi a helyzet a kutatóhálózat háza táján?”
A kutatói életpályamodell halála
A TDDSZ és az ADF KÖZÖS KÖZLEMÉNYE
Mivel sem az MTA-tól elvett kutatóhálózat fenntartója (az ELKH), sem az illetékes Minisztérium nem konzultál a kutatóközpontok és intézetek dolgozóival a közalkalmazotti jogviszony elvételéről, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a kutatóhálózatban reprezentatív szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete közös felmérést szervezett. Az online kérdőívet több mint 800 dolgozó töltötte ki.
A többség nemet mond a közalkalmazotti jogviszony elvételére
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) közösen felmérést szervezett a volt akadémiai kutatóhálózatban, mivel a dolgozókat eddig senki nem kérdezte meg, hogyan vélekednek közalkalmazotti jogviszonyuk kilátásba helyezett megszüntetéséről.A kérdőívet 828 kutatóhálózati dolgozó válaszolta meg, elsöprő többségük, 78 százalék mondott nemet a jogviszony megszüntetésére. A dolgozók 70%-a leginkább azért ragaszkodikBővebben: “A többség nemet mond a közalkalmazotti jogviszony elvételére”
Az ADF pályázatértékelési összefoglalója
A 2020. szeptember 19-én megjelent hírek szerint Palkovics miniszter arról tárgyalna, többek között az MTA vezetőivel, hogy milyen legyen az NKFIH-pályázatok értékelési rendszere. Az általa az ELKH-ba kiszervezett kutatóhálózat képviselőit a sajtóhírek szerint nem kérdezte meg, noha ez a hálózat a legnagyobb alapkutatást végző szervezet Magyarországon. Mi mégis megosztanánk vele és a többi érdeklődővel, hogyBővebben: “Az ADF pályázatértékelési összefoglalója”
Fellebbezés az OTKA pályázati eljárása és támogatási döntése ügyében
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik fő missziója, hogy másokkal együtt megóvja a hazai tudományos életet a politikai hatalom befolyásától. Az OTKA-pályázatok kollégiumi sorrendjének az ITM általi utólagos módosítása ellen már korábban felszólaltunk. Egy kutatótársunk az ADF támogatásával fellebbezést nyújtott be az alábbi szöveggel. Reméljük, hogy minél több kollégánk él azzal a jogával, hogy írásban kifogásoljaBővebben: “Fellebbezés az OTKA pályázati eljárása és támogatási döntése ügyében”
Summary of the Situation of the Hungarian Academy of Sciences
THE SITUATION OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES (MTA) 1. In 2018, the Hungarian Government decided to reorganise the entire sector of research, development and innovation in Hungary in order to improve Hungary’s innovation and competitiveness positions in the EU. However, the Ministry for Innovation and Technology (MIT), entitled to carry out this plan, introducedBővebben: “Summary of the Situation of the Hungarian Academy of Sciences”
A miniszterelnök és a kormánymédia esete a finn akadémiával
Ha a német párhuzam már nem működik… A Bálványosi Szabadegyetemen tartott idei beszédében Orbán Viktor a következőket mondta a finn akadémiával kapcsolatban: „Finnországban az akadémia az oktatási minisztérium felügyelete és irányítása alatt áll. Képzeljék el, ha úgy zártuk volna le a magyar akadémiáról szóló vitát, hogy egész egyszerűen az oktatási miniszterhez – ez nem történikBővebben: “A miniszterelnök és a kormánymédia esete a finn akadémiával”
Helyzetkép a műemlékügyről
Az alábbiakban egy műemlékekkel foglalkozó szakember, Rácz Miklós összefoglalását közöljük a jelenlegi hazai műemléki helyzetről és ennek össztársadalmi következményeiről. Az összefoglalás rámutat arra, milyen károkkal jár a jól működő intézményrendszer felszámolása egyebek mellett a tudásátadás szempontjából. Azt gondoljuk, az alábbi áttekintés az Akadémia kutatóhálózatának megszüntetése felől nézve is tanulságokkal szolgál. Az írás első része aBővebben: “Helyzetkép a műemlékügyről”
Rövid összefoglaló az MTA kutatóhálózatában 2019. május 2-4. tartott véleménynyilvánító szavazásról
Az MTA 191. Közgyűlése előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szavazást kezdeményezett a kutatóhálózat dolgozói között az MTA Kutatóhálózata jövőbeni működtetése tárgyában közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok tartalmáról. A szavazást a kutatóhálózat 15 kutatóhelyéből 14-ben sikerült megtartani, de a szűk időkeretek ellenére a résztvevők száma 1711 fő volt[1]. A szavazás eredményei A dolgozók elsöprő többségeBővebben: “Rövid összefoglaló az MTA kutatóhálózatában 2019. május 2-4. tartott véleménynyilvánító szavazásról”
ELI-ALPS: az elszuperált lézer
A kutatási infrastruktúrákat a tudományos közösségnek kell szakmailag előkészítenie és felügyelnie, nyíltan és a lehető legszélesebb körű együttműködésben, különben jó eséllyel csak kidobott pénz a beruházásra fordított jelentős összeg. Erre „jó” példa a szegedi ELI-ALPS, amely a hazai és nemzetközi szakmai közösség megkerülése miatt nem tölti be az eredetileg neki szánt funkciót. A szegedi szuperlézerBővebben: “ELI-ALPS: az elszuperált lézer”
A paritásos és egyéb vezetői testületek veszélyeiről – A Nemzeti Kulturális Alap átalakulása
A paritásos és egyéb vezetői testületek veszélyeiről A Nemzeti Kulturális Alap átalakulása Az MTA kutatóhálózatának felügyelete kapcsán az utóbbi hónapok során többször is felmerült lehetséges megoldásként, hogy egy paritásos bizottságot állítanak fel az MTA és az ITM delegáltjaiból, mely bizottság felügyelné és vezetné a kutatóhálózat egészét. A legfrissebb információk szerint Palkovics László miniszter elviBővebben: “A paritásos és egyéb vezetői testületek veszélyeiről – A Nemzeti Kulturális Alap átalakulása”
Vitában a miniszterrel
Vitában a miniszterrel Akadémiai Dolgozók Fóruma 2019. február 25., hétfő Palkovics miniszter az elmúlt hét folyamán egy interjúban elmondta, hogy minél gyorsabban szeretné “megoldani” a Magyar Tudományos Akadémia ügyét. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának álláspontja továbbra is az, hogy a nemzeti megmaradás szimbólumának is tekinthető közel kétszáz éves intézmény sorsa nem dönthető pár nap alatt. Meglehet,Bővebben: “Vitában a miniszterrel”
MTA Kutatóintézetek, központok dolgozói szavazási eredményei, 2019. február 25.
MTA Kutatóintézetek, központok dolgozói szavazási eredményei, 2019. 02. 25. A szavazást megtartó központok és önálló intézetek felsorolása: MTA Atommagkutató Intézet MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA Energetikai Kutatóközpont MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTABővebben: “MTA Kutatóintézetek, központok dolgozói szavazási eredményei, 2019. február 25.”
Linkgyűjtemény sajtómegjelenésekről
2019. 02. 21. Tudománypolitikai hátraarc https://magyarnemzet.hu/velemeny/tudomanypolitikai-hatraarc-4436795/ Orbán Viktor 2016-ban még mindent megígért az MTA-nak https://hvg.hu/itthon/20190221_Orban_Viktor_2016ban_meg_teljesen_mashogy_latta_az_MTA_szerepet_mint_ma MTA TK: “Nincs messze, amikor tényleg le kell kapcsolni a villanyt” https://hvg.hu/itthon/20190221_MTA_TK_Nincs_messze_amikor_tenyleg_le_kell_kapcsolni_a_villanyt Aggodalommal figyelik az MTA körüli fejleményeket külföldön élő magyar professzorok https://168ora.hu/itthon/aggodalommal-figyelik-az-mta-koruli-fejlemenyeket-kulfoldon-elo-magyar-professzorok-163963 Most vagy kitört a véleménypluralizmus a Magyar Nemzetben, vagy megküldték a selyemzsinórt Palkovics Lászlónak https://444.hu/2019/02/21/most-vagy-kitort-a-velemenypluralizmus-a-magyar-nemzetben-vagy-megkuldtek-a-selyemzsinort-palkovics-laszlonak Ez teljesBővebben: “Linkgyűjtemény sajtómegjelenésekről”
Az ITM és a Max Planck-modell
Az 1948-as alapítású Max Planck Társaság kutatói már 18 Nobel-díjat szereztek, 84 intézete a német tudomány képviselőjeként 17 külföldi központtal és 5 nemzetközi társintézménnyel működik körülbelül 1,8 milliárd euró évi támogatással és 23425 munkatárssal. Az ITM tervei szerint az MTA kutatóintézeti hálózatát ezen Társaság modelljét követve kellene megreformálni. De vajon hogyan is néz ki aBővebben: “Az ITM és a Max Planck-modell”
Kérdések és válaszok
Kik az akadémiai dolgozók? Az akadémiai kutatóhálózat dolgozóinak legnagyobb része kutatókból áll, akik tudományos fokozatuk és eredményeik alapján segédmunkatársként, munkatársként, főmunkatársként vagy tudományos tanácsadóként dolgoznak mint közalkalmazottak, közalkalmazotti bérekért. Rajtuk kívül a kutatóintézetekben és az MTA teljes intézményrendszerében szintén közalkalmazottként dolgoznak az intézmények működését biztosító adminisztráció munkatársai, valamint más tudománytámogató területek dolgozói (pl. könyvtárosok, informatikusokBővebben: “Kérdések és válaszok”
Akadémiai Dolgozók Fóruma 