A TDDSZ és az ADF KÖZÖS KÖZLEMÉNYE
Mivel sem az MTA-tól elvett kutatóhálózat fenntartója (az ELKH), sem az illetékes Minisztérium nem konzultál a kutatóközpontok és intézetek dolgozóival a közalkalmazotti jogviszony elvételéről, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a kutatóhálózatban reprezentatív szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete közös felmérést szervezett. Az online kérdőívet több mint 800 dolgozó töltötte ki.
Előző felmérésünkben a válaszadó kutatóhálózati dolgozók 78%-a utasította el a közalkalmazotti jogviszony elvételét. A törvény szakmai hiányosságaira pedig korábban már szintén rámutattunk. Az elfogadott és a Magyar Közlönyben 2020. november 20-án megjelent törvény számos kérdést nem szabályoz. Ezekről kérdeztük 2020. november második felében kollégáinkat.
A közalkalmazotti jogviszony elvesztése miatt az előmeneteli rendszerre 2021-től nem vonatkozik már semmilyen jogszabály. Veszélybe kerülnek az évek, évtizedek munkájával megszerzett tudományos beosztások, és ezzel a teljes kutatói életpályamodell. A dolgozók 86%-a szerint a tudományos előmeneteli rendszer alapjait, így pl. az alapvető képesítési feltételeket továbbra is jogszabályban kellene rögzíteni. A sok éve gyakorlatilag változatlan alapbérek, az ún. közalkalmazotti bértábla befagyasztása miatt a kutatói bérek fokozatosan elértéktelenedtek az elmúlt években, és a versenyszférában tapasztalható bérnövekedés miatt még nagyobb szakadék keletkezett a közalkalmazotti bérek és a versenyszférában kapható fizetések között. Ezt a dolgozók 96%-a utasítja el azzal a határozott véleménnyel, hogy magasabb alapbéreket kellene megállapítani.
Még az alacsony, viszont mindeddig törvényben rögzített alapbérek garantálása is elvész a közalkalmazotti jogviszonytól való megfosztás miatt. A kutatóhálózatba újonnan belépők számára 2021 januárjától nem biztosítja jogszabály, hogy legalább ezeket a béreket megkapják. Ezt a tényt a dolgozók 95%-a elutasítja, és törvényben meghatározott alapbéreket tart szükségesnek.
Az ELKH létrejötte óta folyamatosan csak ígéri a béremelést, honlapján pedig jelenleg is azt állítja, hogy 2020. novembertől kezdődően megemelt béreket kapnak a kutatóhálózatban dolgozók. Ez a béremelés a többség számára valójában azonban mindeddig nem valósult meg. Az intézethálózat dolgozóinak zöme csak egyszeri illetménykiegészítéseket kapott néhány hónapra visszamenőleg az év végén. Ezek az egyszeri kiegészítések a hírek szerint a dolgozók elsöprő többségénél nem épülnek be 2021-től a munkabérekbe. Az új munkaszerződéseinkre vonatkozó munkáltatói ajánlatokat ugyan még nem láttuk, de béreinket az elfogadott jogszabály nem emeli meg. A megígért béremelés jogszabályban történő rögzítését ugyanakkor a dolgozók 88%-a támogatná.
A kutatóhálózat presztízsét az ott dolgozók felkészültsége, munkájuk minősége, az intézmény jó hírneve garantálja. A presztízst a 200 éves MTA-tól való elszakítás jócskán megtépázta. További veszély, hogy az új fenntartó nyomásgyakorlásával nem a tudományos minőség, hanem esetleg a megfelelő ideológiai beágyazottság vagy a jelentkezők kapcsolatai fognak dönteni arról, hogy ki kerüljön kutatóként, illetve vezetőként a kutatóhálózatba. A nyilvános pályázás az ilyen folyamatok megakadályozásának egyik szükséges (de nem elégséges) feltétele. A nyilvánosan meghirdetett pályázatok általi állásbetöltés követelménye is eltűnik a közalkalmazotti jogviszony elvesztése miatt. Ezt a dolgozók 91%-a elutasítja, és továbbra is a nyilvános álláspályázatok rendszerét tartaná helyesnek.
A tudományos életpályamodell a jelenlegi törvényi keretek között halálra van ítélve. A kérdőívünkre adott válaszokban kifogásolt súlyosan hiányos szabályozás miatt a dolgozók több mint kétharmada támogatna valamilyen tiltakozó akciót.
