Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényt, melyet a házelnök T/13476/10 számon megküldött a köztársasági elnöknek aláírásra. A kormánytöbbség által megszavazott szöveg olyan súlyos szakmai hibákat tartalmaz, amelyek miatt azt a köztársasági elnöknek nem volna szabad aláírnia. A törvény céljával és egyes rendelkezéseivel, a tudomány elleni támadással kapcsolatban az Akadémiai Dolgozók Fóruma már kifejtette véleményét az Orbán Viktor miniszterelnöknek írt nyílt levélben, valamint abban az állásfoglalásban, amely a törvény általános vitájában elhangzott. Itt most a további súlyos ellentmondásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által előkészített jogszabály szakmai színvonala rendkívül alacsony, ellentmond önmagának és más törvényeknek, továbbá értelmezhetetlen rendelkezéseket is tartalmaz.
A törvénynek a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsra vonatkozó pontjai teljesen értelmetlenek, a hatályba léptető rendelkezések ellentétesek A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénnyel, illetve az új jogszabály megszünteti a kutatók besorolási rendszerét, ez pedig veszélyezteti a kutatói teljesítmények objektív értékelését.
1. A törvény szövege szerint „A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 10/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: »(2) Az NTT 12 tagból áll. Az NTT elnöke a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter […] egy tagot pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagjai közül kell kinevezni.«”
A Magyar Tudományos Akadémiával szemben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak tagjai, különösen természetes személy tagjai nincsenek, tehát ezek egyike sem nevezhető ki az NTT tagjának. A rendelkezés értelmezhetetlen. Nem derül ki belőle, hogy a tag alatt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal milyen jogviszonyban álló személyt kell érteni. A 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szintén nem említi sehol, hogy kik lennének az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagjai. Így aztán egyetlen jogszabályból sem derül ki, hogy kik közül és milyen alapon kell kiválasztani ezt a tagot.
2. A törvényjavaslat tárgyalása során a parlament az eredeti december 31-i hatálybalépést november 30-ra módosította. Ez nemcsak azért aggályos, mert más ágazatokkal szemben diszkriminatív módon több hónap helyett a kihirdetés napjától számítva a hatálybalépésig nagyjából egy hét áll rendelkezésre a közalkalmazotti státusz elvételére való felkészüléshez, hanem azért is, mert a módosítás indoka az volt, hogy csak így alkalmazhatóak az 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései a jogállásváltozás vonatkozásában.
Valójában azonban a törvényes határidőket a november 30-i hatálybalépéssel is lehetetlen tartani.
A módosítás által alkalmazni rendelt 1992. évi XXXIII. törvény 25§/A pontja szerint „(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás a) időpontjáról, b) okáról és c) közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.”
A törvény szövege a munkáltatók kötelezettségeiről beszél, ezek pedig a törvény hatálybalépésével állnak be, ami november 30. Ennél korábban a törvényből jogok és követelések nem keletkeznek. A munkáltatónak ekkortól kellene megállapítania a részletszabályokat, egyeztetve ezeket a munkavállalói érdekképviseletekkel, hogy a tájékoztatást már minderre figyelemmel tudja megküldeni a munkavállalóknak is. Ehhez az szükséges, hogy ha az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága valamilyen egységes szabályt kíván alkalmazni, akkor ezt legkorábban november 30-án szintén meghozza, és erről a munkáltatókat (azaz az összes kutatóközpontot és önálló intézetet) értesítse. Még ha valamilyen csoda folytán mindez már november 30-án az összes munkáltató esetében megvalósulna, a tájékoztatók megküldése minden munkavállaló részére hosszabb időt venne igénybe, így az 1992. évi XXXIII. törvényben írt 30 napos határidőt képtelenség betartani. Itt tehát nemcsak arról van szó, hogy a törvénymódosítás nem hagy elegendő időt a felkészülésre (bár önmagában ez is felháborító, különösen más ágazatokkal összehasonlítva), hanem arról is, hogy a törvény szövege mind önmagának, mind más törvényeknek ellentmond, és betarthatatlan eljárást irányoz elő.
Annak következményeit pedig, hogy a rendkívül alacsony színvonalú jogszabályalkotásból eredően ilyen helyzet állt elő, nem lehet a jogkövető állampolgárokra és szervezetekre terhelni.
3. A kutatók előmeneteli rendszerét korábban a „84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról” szabályozta. A rendelet hatálya kiterjedt a költségvetési szervként működő kutatóközpontokban, kutatóintézetekben tudományos kutatói munkakörökben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára is. Az új törvény erre nézve semmilyen rendelkezést nem tartalmaz, olyan felhatalmazást sem, ami alapján a kormánynak a jogállásváltás előtt a kérdést rendeletben kellene szabályoznia. A törvényjavaslatot azzal az ürüggyel terjesztették be, hogy szükséges a hálózat teljesítményének növelése, noha azt maga az előadó Bódis József államtitkár is elismerte, hogy a kutatóhálózat járul hozzá a legnagyobb mértékben a magyar kutatási eredményekhez. Az előmeneteli rendszer eltörlése azonban a kutatók adott esetben több évtizedes karrierjét teszi tönkre, semmilyen alternatív életpályamodellt nem kínálva. A segédmunkatársi, munkatársi, főmunkatársi, tudományos tanácsadói és kutatóprofesszori kategóriákból felépülő előmeneteli rendszer, amely a kutatóhálózattól független, külső minősítési elemeket, fokozatokat és címeket is figyelembe vesz, eddig eredményesen biztosította a teljesítmény objektív értékelését. Az új törvény hatálybalépésével ez elvész, ami nemcsak az így kialakuló bizonytalanság, hanem a szerzett jogok tekintetében is problematikus.
Minderre tekintettel az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik az ellen, hogy ezt a rendkívül alacsony szakmai színvonalú és jogsértő szöveget a köztársasági elnök aláírja, és a magyar törvények közé emelje, és kész megindítani a szükséges eljárásokat minden illetékes hazai és nemzetközi fórum előtt, hogy azok a felsorolt jogsértéseket orvosolják.
Budapest, 2020.11.18.
Akadémiai Dolgozók Fóruma