Ha a német párhuzam már nem működik…
A Bálványosi Szabadegyetemen tartott idei beszédében Orbán Viktor a következőket mondta a finn akadémiával kapcsolatban:
„Finnországban az akadémia az oktatási minisztérium felügyelete és irányítása alatt áll. Képzeljék el, ha úgy zártuk volna le a magyar akadémiáról szóló vitát, hogy egész egyszerűen az oktatási miniszterhez – ez nem történik meg, kedves Kásler miniszter úr, de képzeljük el mégis – telepítjük az akadémia felügyeletének és irányításának jogát. Vagy képzeljék el azt a finn jogállami állapotot, amikor a bírákat az igazságügy-miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.”
A hazai független és ellenzéki sajtó többször cikkezett arról, hogy a kormánypropaganda és a kormánymédia legújabb célpontja Finnország. A finn berendezkedés és szabályok [szárazabban: szervezeti és intézményrendszer] egyes elemeit egyrészt elrettentő, másrészt tulajdonképpen követendő példaként emlegetik, mondván, ha a finnek is így csinálják, a magyar kormány megoldása egy adott területen semmiben nem kifogásolható.
A Finnország ellen éppen elindult kormányzati támadás részeként a kormányzati origo.hu posztot publikált a finn akadémiáról „Finnországban a kormány irányítása alatt működik a Tudományos Akadémia”[1] címmel, amelynek lényegét a bevezetőben így foglalja össze:
„Finnországban a Tudományos Akadémiát a kormány irányítja a Tudományos és a Kulturális Minisztérium által. Az intézmény vezetőjét pedig közvetlenül a köztársasági elnök nevezi ki. Ennek ellenére Helsinki értelmisége és Brüsszel még sem fogalmaznak meg kritikát, az Akadémia függetlenségét pedig magától értetődőnek veszik.”
A cikk állításait felesleges volna itt részleteiben cáfolni, az viszont külön érdekesség, hogy a cikket pár órával a publikálása után az origo.hu szerkesztői eltüntették. Lehet azon morfondírozni, vajon miért történt ez. Talán azért, hogy ne derüljön ki: Orbán Viktor ugyanabból, a cikknek is forrásául szolgáló kormányzati háttéranyagból meríti majd néhány nappal később elmondott beszédének főbb állításait? Vagy mert a kormányzati kommunikáció nem tudta eldönteni, hogy a finn intézmények elrettentő (elvetendő) vagy követendő példaként szerepeljenek-e a kommunikációban? Világos, hogy a „hanyatló” Finnország tudományos rendszere sem követendő példa, tehát kár a párhuzamosságokat hangsúlyozni. Ugyanakkor egészen bizonyos, hogy mind az origo.hu cikke, mind Orbán Viktor teljesen félreértette a finn akadémiai rendszert. Finnországban ugyanis nem egy, hanem több különböző akadémia is működik. Nagy esély van arra, hogy azért törölték az origo.hu posztját, mert valaki jelezte, hogy a cikk teljes egészében értelmetlen.
Érdemes részleteiben megvizsgálni, hogy miről is van szó. A törölt poszt megjelenésének idején több cikk is foglalkozott azzal, hogy a kormány mennyire csúsztat a finn állapotok leírásával, a 24.hu cikke azonban az akadémia kérdését is részletesen tárgyalja, tételesen cáfolva az Orbán Viktor beszédében elhangzottakat:
„De mi is a baja a miniszterelnöknek Finnországgal? Tényleg az a legfőbb gondja Magyarország kormányfőjének, hogy az állítólagos finn akadémia felügyeletét egy minisztérium látja el?
Nyilvánvalóan nem, és ehhez persze jókorát kellett csúsztatnia. Finnországban ugyanis több akadémia működik, s bár az egyik tényleg az oktatási tárca alá tartozik, de ezt nem sorolják be például a tudományos akadémiák ernyőszervezete alá sem. A Suomen Akatemia tartozik a kormány felügyelete alá, ez osztogat például több éves ösztöndíjakat. Az ösztöndíjakat igénybe vevők pedig használhatják az akadémiai professzori címet is. Az akadémia jelenlegi, tényleg a finn kormány által kinevezett vezetésének 2021-ben jár le a mandátuma. Ugyanakkor a tudományos, bölcsészeti és műszaki szférában működő tényleges akadémiák, illetve a nevükben csak tudományosnak nevezett, de valójában akadémiaként működő szervezetek, továbbá finn és svéd nyelvű akadémiák garmadája létezik az északi országban. (Képzeljünk el például egy kisebbségi nyelven működő műszaki akadémiát Magyarországon – ha már Orbán Viktor is a képzeletünket akarta beindítani. Nos, ez Finnországban nem teória, hanem a valóság.)
Minthogy legalább öt (plusz egy) akadémia van Finnországban, létezik egy koordináló szervezetük is, a Finn Tudományos Akadémiák (Suomen Tiedeakatemiat, STA) néven. Ez az angolra akadémiai tanácsnak fordított szervezet négy, eddig nem említett, de tényleges akadémiát fog össze, a kormányszervként működő Suomen Akatemia nincs köztük. Az STA vezetőségét a tagszervezetek választják, tehát nem a kormány szól bele – ez tekinthető egyébként a finn tudományos élet nemzetközi képviselőjének, ez a tanács képviseli a finn akadémiákat számos nemzetközi szervezetben is.”
Hogyan is néz ki valójában a Finn Akadémia?
Érdemes a fentieket kiegészíteni a következőkkel: a Finn Akadémia (Suomen Akatemia, angolul Academy of Finland) valójában kormányzati ügynökség, amely tudományos kutatások számára pályázati keretben nyújt pénzügyi támogatást, szakvéleményt ad tudományos és tudománypolitikai kérdésekben, és általában a tudomány, illetve a kutatás érdekeit védi és képviseli. Kiemelt szerepe van a finn kutatások nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében, illetékessége pedig a tudomány minden területére és ágára kiterjed. Ez az akadémia valóban a finn Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium részeként működik. Ez valójában a magyar NKFIH vagy a brit research council-eket egyesítő UK Research and Innovation szervezet finn megfelelője. Az MTA-val való összevetése ezért téves.
Ugyanakkor fontos elmondani, hogy bár irányító testületét a kormány nevezi ki, annak minden tagja egyetemi professzor, és az irányító testület saját hatáskörben több albizottságot állít fel, hogy azok független testületként hozzanak döntéseket a támogatásokról. Emellett három tudományos tanács is döntéseket hoz a támogatásokról, amelyek tagjait széles körű konzultáció után a miniszter nevezi ki. A finn kormány ugyan előírhat kutatási prioritásokat, a döntéseket azonban a Finn Akadémia kormányzati beavatkozás nélkül, független szervezetként hozza meg. (A finn kormány által meghatározott prioritások között többnyire innovációs és technológiai, illetve természet- és élettudományi területek állnak, a finn őstörténet ugyanakkor – szemben a magyar kormány tudománypolitikájával – nem tartozik a kiemelt területek közé.)
2019-ben 458 millió euró (kb. 150 milliárd forint) sorsáról hozott döntést a Finn Akadémia. Ebből 70 millió euró (22 milliárd forint, tehát 5 milliárd forinttal magasabb összeg, mint az MTA intézeteinek éves költségvetési támogatása) a finn állami szerencsejáték-társaságtól származik.
Emellett, ahogyan a 24.hu cikke is írja, létezik klasszikus értelemben vett akadémia, vagyis tudós társaság Finnországban is van. Ilyen például az 1908-ban alapított Finn Tudományos és Bölcsészeti Akadémia (Finnish Academy of Science and Letters (Finn neve: Suomalainen Tiedeakatemia; latin neve: Academia Scientiarum Fennica). Ez tulajdonképpen a magyar MTA-nak felel meg, tagjait maga választja (jelenleg 328 állandó, a továbbra is teljes jogú 65 év feletti tagokkal együtt pedig több mint 700 finn tagja és 180 külsős tagja van), osztályai vannak, publikációs tevékenységet folytat, rendelkezik ifjúsági kiválósági tagozattal, kutatásokat támogat (főleg fiatalokat évi 2 millió euró értékben), de nincsenek kutatóintézetei, ahogyan szeptembertől az MTA-nak sem…
Létezik ezen kívül az 1838-ban alapított, svéd nyelvű Finn Akadémiai Társaság (The Finnish Society of Sciences and Letters), amelynek 118 (a 67 év feletti teljes jogú tagokkal együtt 263) finn és 116 külföldi, illetve 9 tiszteletbeli, tehát összesen 388 tagja van. A négy tudományos osztállyal rendelkező intézmény szerepe a fentiéhez hasonló, főleg támogatásokról dönt, amelyek összege 2019-ben kb. 225 ezer eurót tett ki.
A 24.hu cikkében említett Finn Akadémiák Tanácsának négy tagja van. A fentiekben leírt két akadémia mellett tagja még a Finn Technológiai Akadémia (The Finnish Academy of Technology) és a Finnországi Svéd Mérnöktudományi Akadémia (Swedish Academy of Engineering Sciences in Finland), amelyek szintén hasonló feladatot látnak el.
A magyar és a finn szervezeti felépítés között a legnagyobb különbség az, hogy a finn akadémiáknak nincs kutatóintézeti hálózatuk. A kutatás az autonóm egyetemeken folyik, eredményébe pedig senki nem szól bele. Feltételezni lehetne ugyan, hogy a magyar kormány éppen ezt kívánja elérni, vagyis az egyetemekre helyezné át a kutatások súlypontját, de egyrészt ilyesmit a kormány világosan nem jelentett ki, másrészt a magyar egyetemi rendszer egyik legsúlyosabb problémája az alulfinanszírozottság. Hiába kerülnének át a kutatások az egyetemekre, azok jelenleg nincsenek olyan állapotban, hogy kutatóintézeteket irányítsanak. A jelenlegi magyar rendszer adottságai miatt tehát nincs értelme eltérő típusú kutatási rendszerre hivatkozni, az átszervezést pedig meg kellene indokolni, és több évet kellene az átállásra szánni.
A „fék nélküli bicikli” esete
A fentiekből látszik, hogy a kormányzati példa ismét sántít, Orbán Viktor és kormányzata tudatosan torzított információkat közölt egy európai ország akadémiai életéről, hogy ezzel a saját, sokak által kritizált gyakorlatát igazolja. Hasonló ez a magyarázata a „fék nélküli bicikli” esetéhez, amely a kétféle elemet ötvözi: Európában vannak olyan országok, ahol nincs első fék a bicikliken, míg más országokban hátsó fékek nincsenek. Részleteiben ugyan igaz, de rendszerszinten hazug ez a beállítás, hiszen minden európai biciklin van valamilyen fék. Az Orbán-kormány tehát ismét csúsztatással akarja megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.
Egy dologban ugyanakkor mindenképpen egyetérthetünk az origo.hu cikkében elhangzottakkal.
„A tudományos autonómia abban nyilvánul meg, hogy a politikának a kutatás eredményeibe nincs beleszólása.” Ez Magyarországon már most sem adott. A kormány saját ideológiai és identitáspolitikai céljai szolgálatában kutatóintézeteket alapít, másrészt pedig tudományos kérdésekben, például a magyarság és a magyar nyelv eredete tekintetében véleményt nyilvánít, annak ellenére, hogy az Alaptörvény értelmében a tudományos igazság kérdésében csak a tudomány képviselőinek van joga véleményt mondani.
Valóban nem az számít, hogy kinél van a kasszakulcs, hanem az, hogy hogyan él vele. A magyar kormány eddig visszaélt a hatalmával, a pénzügyek feletti ellenőrzési pozíciójával zsarolta például az MTA vezetését. Finnországban ilyesmire eddig nem volt példa… Másrészt pedig, noha egyes pénzalapok más országokban is kormányzati ellenőrzés alatt állnak, a támogatási rendszer, mint például a finn, továbbra is plurális, ami a magyarról már nem mondható el. A pénzügyi források diverzitása garantálja, hogy előbb vagy utóbb minden arra érdemes kutatás kaphat támogatást. Egy teljesen központosított rendszerben erre nagyon kicsi az esély.
További linkek a témában:
http://abouthungary.hu/blog/i-bet-you-didnt-know-this-about-finland/
http://www.helsinkitimes.fi/columns/columns/viewpoint/16602-finland-the-new-enemy-of-hungary.html
[1] Mivel a poszt elérhetetlen, és a google archívumban is csak egy kis ideig volt elérhető, teljes szövegét itt közöljük:
Finnországban a kormány irányítása alatt működik a Tudományos Akadémia Origo 2019.07.19. 09:32
Finnországban a Tudományos Akadémiát a kormány irányítja a Tudományos és a Kulturális Minisztérium által. Az intézmény vezetőjét pedig közvetlenül a köztársasági elnök nevezi ki. Ennek ellenére Helsinki értelmisége és Brüsszel még sem fogalmaznak meg kritikát, az Akadémia függetlenségét pedig magától értetődőnek veszik.
A Finn Tudományos Akadémia közvetlenül az Tudományos és Kulturális Minisztérium irányítása alatt áll. Az Akadémia vezető testületét a mindenkori államfő (jelenleg Sauli Niinistö) által kinevezett elnökön kívül 5-7 fő alkotja, akiket a kormányzat nevez ki 3 évre.
Képzeljük csak el, hogy milyen hisztéria lenne, ha Finnországhoz hasonlóan a köztársasági elnök, tehát Áder János nevezné ki a Magyar Tudományos Akadémia (MAT) vezetőségét, és nem az intézmény választaná meg őket.
Ez a helyzet bizonyára Brüsszel tetszését sem nyerné el, és akkor most nagyon finoman fogalmaztunk. Finnországban továbbá a kormány jelöli ki a támogatásokat megítélő bizottságok tagjait is. Megemlítendő, hogy mindezidáig nem fogalmazódtak meg kritikák a Finn Tudományos Akadémia esetleges elfogultságával kapcsolatosan. Ugyanez persze nem mondható el az MTA átalakítása körüli – mesterségesen szított – politikai hisztériakeltés kapcsán. Az átalakításnak köszönhetően azonban az MTA is közelebb kerül majd a finn – és ezáltal a legtöbb nyugati – rendszerhez, hiszen a világ vezető államaiban nem az Akadémia irányítja a kutatóintézeti hálózatokat, hanem a kormányzat. Ennek köszönhetően végre megsemmisül a magyar adófizetők pénzét évtizedek óta sokszor eltékozló, a kommunista időkből itt ragadt MTA-struktúra.
Finnországban a kormány világosan meghatározott szempontok mentén ad pénzt a kutatásokra. A mindenkori finn kormány számára a társadalmi hasznosság, az adófizetői eurók felelősségteljes felhasználása az elsődleges. Határozottan nem igaz az a balliberális érvelés, hogy a kormány csorbítja a kutatók jogait, ha nem ők mondják meg, mit kutathatnak az állam és az adófizetők pénzéből.
Ez ugyanis – ahogy a finn példa (is) mutatja – a tudományos autonómia teljes félreértése. A magyar kormánynak a jövőben – a mostani finn gyakorlathoz hasonlóan – ki kell jelölni a társadalmi feladatokat és a kutatási irányokat, amelyekkel foglalkozni érdemes, majd a szükséges forrást rendelkezésre bocsátania. A tudományos autonómia abban nyilvánul meg, hogy a politikának a kutatás eredményeibe nincs beleszólása. Ezt az elvet pedig tiszteletben tartják, mind Finnországban, mind Magyarországon.
Akadémiai Dolgozók Fóruma 