Az Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik fő missziója, hogy másokkal együtt megóvja a hazai tudományos életet a politikai hatalom befolyásától. Az OTKA-pályázatok kollégiumi sorrendjének az ITM általi utólagos módosítása ellen már korábban felszólaltunk.
Egy kutatótársunk az ADF támogatásával fellebbezést nyújtott be az alábbi szöveggel. Reméljük, hogy minél több kollégánk él azzal a jogával, hogy írásban kifogásolja az ITM eljárását. Kérjük, figyeljék a fellebbezési határidőket! Tegyünk együtt a tudományos kutatás szabadságáért!
Az ADF szívesen veszi a híradást azon kutatók részéről, akik maguk is adtak be fellebbezést.
—————————————————————————————–
Címzett: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. II: (a továbbiakban: Hivatal)
Feladó: XXXXX YYYYYYY
Cím: XXXXXX
Pályázati azonosító: YYYYYYY
Tárgy: Kifogás
Tisztelt Dr. Szabó István!
Alulírott XXXXX YYYYYYY (lakcím: XXXXX YYYYYYY) a XXXXX azonosítószámú, “XXXXX YYYYYYY” címmel beadott pályázatomról (a továbbiakban: Pályázat) született, XXXXX YYYYYYY szám alatt, 2020. XXXXX YYYYYYY-án elektronikusan kézbesített döntéssel szemben az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Avr.) 102/D. S (1) bekezdésének értelmében
kifogással
élek, és kérem a döntés megsemmisítését, valamint az eljárás újbóli lefolytatását.
I N D O K O L Á S
A pályázati eljárás és a támogatási döntés meghozatalára vonatkozó eljárás jogszabálysértő.
Beadványomat az elbírálásra vonatkozó, jelenleg a sajtóban és más forrásból elérhető adatokra alapítom, és ezúton zárom ki minden felelősségemet azzal kapcsolatban, ha a hivatal vagy az eljárás nem transzparens volta miatt valami a beadvány elküldéséig nem jutott tudomásomra, és fenntartom a jogot, hogy az utólag tudomásomra jutott új bizonyítékokat egy esetleges bírósági eljárásban becsatoljam.
A 2020-as évben XXXXX azonosítószámú, “XXXXX YYYYYYY” című pályázatot nyújtottam be az NKFI YYYYY kiírás XXXXX kategóriájába. A YYYYYY oldal hosszú kutatási tervet, valamint számos egyéb adatot tartalmazó pályázat megírása jelentős időráfordítást igényelt. A pályázatot YYYYYYYYYYY. iktatószám alatt, 2020. XXXXXXXXXX YYYYYY-án elektronikusan érkezett döntésében a Hivatal elutasította. A döntés a szakmai indokolást nem tartalmazta.
A pályázati elbírálás menetével kapcsolatban számos hír és feltevés látott napvilágot augusztus végétől kezdve. A Hivatal tájékoztatása szerint, amely 2020. augusztus 30-án a nyertesek nevének kihirdetése után jelent meg honlapon[1], előfordult, hogy a zsűri által megállapított sorrendet megváltoztatták.
Álláspontom szerint:
1. A sorrend megváltoztatása jogellenes, az alább kifejtendő okokból.
2. A jogellenesség az egész eljárást teszi érvénytelenné, így az összeférhetetlenséghez hasonlóan, mely önmagában érvénytelenné tesz eljárásokat, függetlenül attól, hogy a befolyásolás ténye megállapítható-e vagy sem, a pályázat érvénytelenségéhez sem szükséges annak bizonyítása, hogy egy konkrét pályázatot előre- vagy hátrasoroltak-e, és ez az előre- vagy hátrasorolás milyen okokból történt. A sorrend megváltoztatása önmagában jogsértő, és tekintettel a pályázati rendszer átláthatatlanságára, a kifogást tevő személytől nem várható el, hogy az átsorolás menetéről vagy eredményéről további bizonyítékokat szolgáltasson.
Az átsorolás jogellenes, mivel
1. Annak alapját egy olyan kipróbálatlan és szakmai konszenzust nélkülöző rendszer képezte, mellyel kapcsolatban több tisztázandó kérdés is felmerül, és amely eleve alkalmatlan pályázatok elbírálására, mivel
a. Az alkalmazott tudomanymetria.com csak a pályázó múltbéli tevékenységét méri
b. Többrésztvevős pályázatok esetén nem világos, hogyan számították be − ha egyáltalán beszámították − a vezető kutatón kívüli résztvevők értékeit.
2. A tudomanymetria.com alkalmatlan továbbá az elbírálásra, mivel nem világos, hogy
a. azt kik üzemeltetik milyen szervezeti keretben és céllal, milyen minőségbiztosítási, fellebbezési vagy panasztételi rendszerrel;
b. ha egy kutató nem ért egyet az ott elérhető értékeléssel, kihez fordulhat;
c. az adatokat milyen jogviszony alapján, milyen módszerrel kezeli a honlap, és veszi át a Magyar Tudományos Művek tárából (a továbbiakban MTMT);
d. milyen jogviszony alapján, milyen feltételek között szolgáltat adatokat a Hivatal részére;
e. az adatok frissítésének dátuma milyen viszonyban van a pályázat leadási dátumával, ha ugyanis a két dátum nem egyezik, a rendszer adatai felhasználásra ebből az okból is alkalmatlanok. A tudomanymetria.com nyitóoldal tanulsága szerint (lehívva utoljára: 2020. szept. 11.) utoljára 2020. március 5-én hívtak le adatokat az MTMT-ből.
3. A hivatkozott rendszer legjobb tudomásom szerint semmilyen részletes szakmai vitán nem esett át. Önmagában az, hogy létezik olyan szakcikk, mely korrelációt feltételez a korábbi teljesítmény és a későbbi eredmények között, még nem validálja az adott értékelési rendszer módszertanát.
A pályázat szakmai elbírálásában természetesen figyelembe szokták venni a pályázók korábbi teljesítményét, de
1. A pályázat elbírálása elsősorban a pályázatra magára vonatkozik, nem a pályázót bírálják el, a pályázó korábbi teljesítménye sem kizárólagos, sem elsődleges szempontja nem lehet a bírálatnak. Olyan módon sem, hogy a szakmai zsűri által elutasított vagy hátrasorolt pályázat a fent hivatkozott tudománymetriai pontrendszer alapján újra elbírálásra kerül. A pályázat megírásába jelentős munkát fektettem, mindez felesleges, ha pusztán a korábbi teljesítmény egyfajta mérése alapján bírálják el a pályázókat.
2. A pályázat beadásakor nem volt ismert, hogy a Hivatal és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban ITM) nem a korábban bevett módon fogja elbírálni a pályázatokat. Egyik szerv sem jelezte, hogy a korábbi gyakorlattól el kíván térni, ez a pályázati kiírásban sem szerepelt, így a pályázók joggal bízhattak abban, hogy az elbírálás módja nem változik.
3. Természetesen a jogszabályi keretek között és a tudományos sztenderdeknek megfelelve van lehetőség arra, hogy a bírálati eljárást módosítsák, de erre legkésőbb a pályázati kiírás publikálása előtt sor kell, hogy kerüljön. Nem terhelhető a pályázókra a Hivatal vagy az ITM azon súlyos mulasztása, hogy ez megfelelő időben nem történt meg.
4. Önmagában a tudományos pályázat fogalmából is az következik, hogy a miniszternek vagy a Hivatalnak biztosított aláírási jog nem jelent felhatalmazást pályázatok utólagos és önkényes elbírálására. Beleértve a tudományosnak tűnő, de a szakma által meg nem vitatott módszerek utólagos és önkényes alkalmazását is.
5. Magyarország Alaptörvényének X. cikke szerint, melyet nyilatkozatukban a Lendület- és ERC-nyertes kutatók is hivatkoznak: “Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Ez egyértelmű és jelentős korlátozása minden jogosultságnak, amit jogszabály a miniszterre vagy a Hivatal vezetőire ruház.
6. A Hivatal és az ITM azon szándéka, hogy a fent nevezett tudománymetriai módszert a bírálatban alkalmazza, nem csak a pályázók előtt volt ismeretlen mind a kiírás, mind a beadás időpontjában, hanem legjobb tudomásom szerint a zsűriket is csak utólag értesítették erről, ekkor sem téve nyilvánvalóvá, hogy az új szempontrendszert milyen módon kellene beépíteni az elbírálásba. Éppen ezért ezt a tudománymetriai szempontot végül csak a kiírás, beadás és a zsűrik általi elbírálás után kezdték el érvényesíteni, ami teljességgel elfogadhatatlan.
7. Nem világos az sem, hogy ha a Hivatal és az ITM vezetői a döntést a szakmai zsűrik helyett a saját kezükbe veszik, akkor rájuk nem vonatkoznak-e szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok.
Összefoglalva: Nem átlátható, hogy a projektemről milyen eljárással döntött a Hivatal és az ITM. Az utólag, a pályázók és a zsűri megfelelő tájékoztatása nélkül alkalmazott értékelés és a támogatói döntés közötti kapcsolat nem feltárt, és ezért a törvénybe fektetett átláthatósági követelmények sem valósulnak meg.[2] Az NKIFH honlapján olvasható tájékoztatóban szereplő[1], az én munkásságomat is megítélő tudománymetriai rendszerről semmit nem tudunk meg. Az NKFI ALAP pályázati kiírásaiban és az ott található pályázati útmutatóban[3] nem szerepel az, hogy bevezettek volna egy új tudománymetriai rendszert. A pályázati kiírásban ajánlott rendszer (MTMT) és az új, az NKFIH honlapon augusztus 30-án említett tudománymetriai rendszer közötti viszony nem feltárt, noha a Támogató állítólag a döntését erre az új tudománymetriai rendszerre alapozta. Ezáltal nem valósul meg az a törvényi követelmény, hogy „a pályázat értékelésének szempontjait a pályázati kiírásban meg kell határozni.“[4] Az NKFI Alap „rendeltetése kiszámítható és biztos forrást biztosítani a kutatás-fejlesztés … ösztönzésére és támogatására”.[5] A kollégiumi döntések Támogató általi utólagos, indoklás nélküli megváltoztatása nem kiszámítható, engem hátrányosan érint.
Minderre tekintettel kérem a pályázati eljárás érvénytelenségének megállapítását, a döntés megsemmisítését és új eljárás lefolytatását.
YYYYYYYY, 2020. szeptember XXXXXX.
Üdvözlettel,
XXXXXXXX YYYYYYYY
[1] https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal–hirei/otka–palyazati–dontes, lehívva 2020. szept 4, 9.16. Archiválva itt: https://web.archive.org/web/20200904071731/https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/hivatal–hirei/otka–palyazati–dontes
[2] A 2014. évi LXXVI. törvény 4. §(1) ezt írja elő a Kormánynak: „gondoskodik a programok és projektek közfinanszírozású támogatására fordított források összehangolását, számbavételét, átláthatóságát teljeskörűen és egységes rendben biztosító, a nyilvánosság tájékoztatásához és az ország nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tervezési, felhasználási és elszámolási szabályok kialakításáról és alkalmazásáról…”.
[4] A 2014. évi LXXVI. törvény 19.§ a).
[5] 2014. évi LXXVI. törvény 11. §.
Akadémiai Dolgozók Fóruma 