Freund Tamásnak le kell mondania, ha nem képes érvényt szerezni az MTA-közgyűlés második határozatának.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felháborodással értesült arról, hogy az Országgyűlés elé anélkül került a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat, hogy annak hatálybalépését 2026-ra halasztották volna, ahogyan azt az MTA kérte. A hatálybalépés dátuma abszurd és kivitelezhetetlen módon továbbra is 2025. január 1.
A Magyar Tudományos Akadémia 198. rendkívüli közgyűlésén 2024. december 11-én úgy határozott, hogy felkéri az Országgyűlést a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóhálózatról szóló törvény hatálybalépésének kitolására 2026-ig, valamint arra is, hogy folytassák le az elmaradt társadalmi egyeztetést a jogszabályról.
A Magyar Tudományos Akadémia nemcsak a tulajdon átadásáról döntött a közgyűlésén, hanem 9/2024. (XII. 11.) közgyűlési határozatában arról is, hogy valódi társadalmi vitát folytassanak le a felek az elszakított kutatóhálózat jövőjéről az elkövetkezendő egy évben. Ez a határozat ugyan nem válhatott az adásvételi szerződések érvényességi feltételévé, már csak azért sem, mert a „dokumentumok”, amelyek aláírásához az elnök a 8/2024. (XII. 11.) közgyűlési határozat 6. pontja szerint a közgyűlés jóváhagyását kérte, még nem is léteznek. Amellett azonban, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma továbbra is rendkívül aggályosnak tartja a vagyonbecslésre és az áron aluli értékesítésre vonatkozó szabályok mellőzését, fenntartja azon álláspontját, hogy Freund Tamásnak, az MTA elnökének mindkét közgyűlési határozatnak érvényt kell szereznie. Ha az állam mint tárgyalópartner az egyik kérés teljesítésétől mereven elzárkózik, akkor a másik határozat értelmében Freund Tamás az MTA képviseletében nem írhatja alá az adásvételi szerződéseket.
Az Európai Bizottság mai bejelentése arról, hogy a magyar kormány nem tett eleget kötelezettségeinek, így az Erasmus és Horizon forrásaira továbbra sem pályázhatnak a kekvásított egyetemek, új helyzetet teremt. Sokan azzal a téves meggyőződéssel szavazták meg az MTA vagyonának átadását, hogy a kormány és az Európai Unió hamarosan megállapodásra jut. A kormány azonban becsapta a Magyar Tudományos Akadémiát, és hazudott a közvéleménynek.
Hankó Balázs miniszter a vita kezdete óta tudta, hogy a kormány nem hajlandó teljesíteni az Unió feltételeit, így az alapítványi egyetemekre vonatkozó álságos törvénymódosítás nem lesz elegendő arra, hogy az Unió folyósítsa a forrásokat. Ez most az MTA és a széles nyilvánosság számára is nyilvánvalóvá vált. Többször rámutattunk arra, hogy 50%-os átfedés van a KEKVA törvény és a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat szövege között, így jelentős a veszélye annak, hogy a kutatóhálózat intézményei is elesnek az uniós forrásoktól. Mára az is kiderült, hogy a kormány nem hajlandó valódi lépéseket tenni ennek elhárítására.
Felszólítjuk tehát Freund Tamást, hogy állítólagos jó kormányzati kapcsolatait a miniszterelnök politikai igazgatójának megvédése helyett inkább annak elérésére használja fel, hogy a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslatot a kormány visszavonja. Követeljük továbbá, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szólaljon fel a kormány azon intézkedései ellen, amelyek miatt az alapítványi egyetemek továbbra is, és valószínűleg végleg elesnek az uniós források jelentős részétől, és amelyek a magyar tudomány egyik legsötétebb korszakát hozták el.
Szégyenletesnek tartjuk, hogy a kormány úgy nyilvánította 2025-öt a Magyar Tudomány Évévé, és úgy kívánja ünnepelni a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját, hogy éppen akkor teljesedik ki a magyar kutatás és felsőoktatás lerombolása, ellehetetlenítése és nemzetközi elszigetelése.
Post nubila Phoebus – Borúra derű.
Kép: Pompeo Batoni (1708–1787): Herkules válaszúton, 1748, Liechtenstein Museum
Akadémiai Dolgozók Fóruma 