A Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése 2024. december 11-én megszavazta, hogy az MTA ingatlanvagyonának jelentős részét nyolcvanmilliárd forint vételárért a Magyar Államnak elidegenítse, az ingatlanokban lévő ingó vagyonát pedig ingyenesen elajándékozza. A közgyűlés határozatát Radnóti Sándor akadémikus, Vörös Imre akadémikus és az Akadémiai Dolgozók Fóruma jogszabálysértésre hivatkozva a bíróságon megtámadta.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 198., rendkívüli közgyűlése 8/2024. (XII. 11.) határozatával felhatalmazta az MTA elnökét az adásvételhez szükséges dokumentumok aláírására, azonban annak az Akadémiai Értesítőben való közzétételére – az MTA Alapszabályának rendelkezését megsértve – a mai napig nem került sor.
A határozat meghozatalára az MTA Ügyrendjét megsértve úgy került sor, hogy az egyik legfontosabb írásos előterjesztést, a 2022-ben készült értékbecslést – amely az érintett ingatlanok értékét 130 milliárd forintban határozta meg – a közgyűlés tagjainak nem küldték meg. A közgyűlés tagjai nem kerültek abba a helyzetbe, hogy felelősen megfontolhassák, milyen értéket képviselő MTA-vagyon sorsáról döntenek. Az inflációra tekintettel ez az értékbecslés ma már csak hozzávetőleges tájékoztatásnak tekinthető.
Az MTA vagyongazdálkodási szabályzata szerint 1 milliárd forint feletti értékű ingatlan értékesítése esetén három értékbecslést kell beszerezni. A határozat úgy született, hogy – a szabályzatot megsértve – egyetlen értékbecslés beszerzésére sem került sor. A határozat erre az egyedi esetre vonatkozóan felmentette az elnököt ezen kötelezettség alól, ami azonban a szabályzat megsértését nem orvosolja, mivel ilyen felmentést a hatályos szabályzat alól egyedi esetre nem lehet adni: a szabályzat célja az, hogy betartsák, nem pedig az, hogy megkerüljék. Az egyedi felmentés a szabályzat megsértését utólag és visszamenőleges hatállyal kívánja „orvosolni”, ez azonban nem változtat a jogsértés tényén.
A vagyon értékesítéséről szóló határozat – a vagyongazdálkodási szabályzatot megsértve – az ingók elajándékozására vonatkozóan nem tartalmaz nemhogy értékbecslést, de még leltárt sem, nem tudható, hogy mire vonatkozik, és mekkora értékű vagyon elajándékozására ad a határozat a MTA elnökének felhatalmazást.
A közgyűlés 9/2024 (XII.11.) szám alatt még egy határozatot hozott, amellyel felhívta az Országgyűlést, hogy a HUN-REN nevet viselő – 2019-ben az MTA-ról leválasztott – kutatóhálózatról tervezett törvény hatálybalépését egy évvel halasszák el, és a törvényjavaslatot bocsássák társadalmi vitára. Mivel az MTA-vagyon állam általi megszerzésének a kormány által deklarált célja a vagyonnak a HUN-REN hálózat részére történő továbbadása, a vagyon elidegenítéséről szóló 8/2024 (XII.11.) határozat csak ezzel a másik határozattal együtt értelmezhető. Az Országgyűlés a MTA közgyűlésének ezt a határozatát nem vette figyelembe, a törvényt megalkotta, így a vagyoneladási határozat önmagában nem hajtható végre.
Fenti indokokra hivatkozva a kérelmezők kérték a bíróságot, hogy az MTA közgyűlésének 8/2024. (XII.11.) határozatát semmisítse meg. Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a határozat jogsértései ellenére a per folyamatban léte alatt ne lehessen elidegeníteni, a kérelmezők kérték a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását, azaz a szerződések megkötését azonnali intézkedéssel, a per jogerős befejezéséig függessze fel.
Radnóti Sándor Vörös Imre Akadémiai Dolgozók Fóruma
Akadémiai Dolgozók Fóruma 