Az Akadémiai Dolgozók Fóruma figyelmezteti a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy amennyiben az MTA-tól elszakított kutatóhálózat használatában álló ingatlanokat végső soron magánkézre juttató szerződéseket – záradékkal, feltétellel vagy anélkül – aláírja, az felveti az aláíró elnök és a jóváhagyó elnökségi tagok személyes felelősségét.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma üdvözölte Freund Tamás kritikáját, amely szerint a döntéshozók részéről „nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra”.
(https://mta.hu/data/kozgyules/_nnepi_nyitobeszed_199_MTA_Kozgyules.pdf)
Sajnálattal értesültünk ugyanakkor arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 199. közgyűlésén a kutatóhálózati ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szerződések aláírását csak azzal a feltétellel vállalja, hogy azok a per „pozitív kimenetelét” követően léphetnek hatályba. „Az aláírás után így már csak a kormányon, illetve a HUN-REN-en múlik, hogy a sokszor megígért többletforrást biztosítja-e a kutatóintézetek és kutatók számára. A vételár kifizetése és a vagyon tulajdonváltása ugyanakkor csak a per lezárultával lesz lehetséges.” (https://mta.hu/kozgyules199/kilencven-szazalekos-tamogatassal-fogadta-el-az-mta-kozgyulese-az-elnoki-beszamolot-freund-tamas-beszede-cikkunkben-olvashato-114386)
Álláspontunk szerint téves Freund Tamás véleménye, amely a per „pozitív kimenetelét” jövőbeli érvényességi feltételnek tekinti. (Ráadásul az is vitatható, hogy az Akadémia szempontjából valóban pozitív-e a kormány által diktált feltételek elfogadása.) Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy az elnök nem kapott érvényes felmentést a vagyonkezelési szabályok alól, az aláírandó szerződések mindenképpen érvénytelenné válnának. Freund Tamás tehát a szerződéseket már a folyamatban lévő, az érvényességet érintő per ismeretében írná alá, és a bírói döntés nyomán érvénytelenné váló szerződéseket az MTA neki felróható okból, bármilyen kikötéstől vagy záradéktól függetlenül sem teljesíthetné. A nem teljesítésért tehát az Akadémiát és vezetőségét felelősségre lehetne vonni.
A folyamatban lévő per mellett az egyes szerződések megkötéséről szóló elnöki döntés, valamint azok elnökségi jóváhagyása külön is megtámadható a közigazgatási bíróság előtt, és minden egyes szerződés a polgári bíróság előtt is megtámadhatóvá válik. A szerződések részletei nem ismertek, de felmerülhet azok büntetőjogi tényállásszerűsége, melynek kivizsgálását elévülési időn belül bárki kérheti.
A helyzet alapvetően megváltozott a 198., rendkívüli közgyűlés óta. Az ADF véleménye továbbra is az, hogy a döntés erős kormányzati nyomásra született, és az utóbbi időben a sajtóban megjelent támadások után nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ellen nyílt lejárató kampány folyik az ingatlanvagyon megszerzése céljából. Továbbra sem látunk biztosítékot arra, hogy az állam által megszerzett, majd a sajátos jogállású jogi személyhez, magánkézbe kerülő vagyon nem fog a későbbiekben olyan sorsra jutni, mint az történt a Magyar Nemzeti Bank és a Neumann János Egyetem esetében.
Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy Freund Tamás olyan szervezet kialakításához nyújt segédkezet, melyben bizonytalan a tudomány és a kutatás minden szervezeti autonómiája. Ez pedig a kétszáz évet túlélt Magyar Tudományos Akadémiának is sötét jövőt jósol.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény 28. § (2) bekezdése értelmében „A 30. §, a 39. §, a 77. § 17., 18. és 23. pontja a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megkötött szerződés alapján, az MKH kutatóintézetei által használt vagyonelemek állami tulajdonba kerülését követő napon lép hatályba.” Az aláírni szándékozott szerződések alapján viszont az állam nem szerezhet tulajdont, így a szerződések aláírása a törvény hatályán nem változtat.
Freund Tamás ünnepi beszédében a kormányzati nyomást és az igazodási kényszert bírálta. Most itt a lehetőség az igazodás helyett az autonóm, értékeken alapuló cselekvésre.
Több mint aggasztó, hogy a Magyar Tudományos Akadémia folyamatos kiszorítása, méltatlan alkukba kényszerítése, sőt az MTA teljes kutatóhálózatának elvétele majd felmorzsolása ellen a Magyar Tudományos Akadémia vezetősége helyett évek óta az Akadémiai Dolgozók Fóruma lép fel a nyilvánosság előtt. Felszólítjuk az elnökséget, hogy ne hagyja jóvá, a Felügyelő Testület és a Vagyonkezelő Testület pedig ne támogassa a vagyon értelmezhetetlen feltételekhez kötött elidegenítését. Az Akadémia elnöke semmilyen formában ne írja alá a szerződéseket.
[Kép: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 1686-ban (részlet). Vasárnapi Ujság, 1897. december 5.]