A vezető német kutatóhálózatok már 2019-ben számos esetben bírálták a magyar kormányt tudománypolitikája miatt. 2019 februárjában azért, mert az Akadémia tudományos intézményi autonómiája már nem terjedt ki a szerkezeti és költségvetési önállóságra, miután a kutatóhálózat működtetéséhez kapcsolódó költségvetési forrásokat elvette a kormány az Akadémiától. Hangsúlyozták, hogy az ilyen korlátozások nincsenek összhangban az akadémiai szabadság, és ennek következtében a kutatás és oktatás szabadságának Európa-szerte széles körben elismert elvével.
2019. júliusában, amikor a Parlament elé került a kutatóhálózat leválasztásáról szóló törvény, a német Tudományos Szervezetek Szövetsége azt a kritikát fogalmazta meg, hogy a magyar kormány közvetlen befolyást kíván gyakorolni az új kutatóhálózat tudományos fókuszára, tehát növelni kívánja befolyását a kutatások területén. Részletesen cáfolták, hogy a magyarországi átalakítás megfelelne a német tudományos hálózatok példáinak.
A német kutatóhálózatokra a magyar kormány, újabban pedig a HUN-REN vezetése azóta is gyakran hivatkozik igazolásképpen, ezt azonban az érintettek akkor is és most is elutasították, és felhívták a figyelmet arra, hogy az összehasonlítás nem helytálló. A Leibniz hálózat most a korábbinál is erősebb kritikát jelentetett meg.
———————–
A 2025. július 10-én közzétett nyilatkozat fordítása:
Tudomány nyomás alatt
Új reformtervek veszélyeztetik a szabad tudományt Magyarországon, figyelmeztet a Leibniz Kelet-Európa Kutatóhálózat
Állásfoglalás
A Leibniz Társaságon belül működő Kelet-Európa Kutatóhálózat komoly aggodalommal figyeli a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) jelenlegi átszervezését. Rendkívül rövid idő alatt, megfelelő előkészítés és világos finanszírozási garanciák nélkül kívánják leválasztani a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontot az egyetemen kívüli HUN-REN hálózatról, és beolvasztani azokat a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetembe (ELTE). A HUN-REN Irányító Testülete 2025 júniusában döntött az átszervezésről, amit már augusztusban meg kívánnak valósítani. Sem az ELTE, sem az érintett intézetek nincsenek felkészülve erre az alapvető átszervezésre. Aggodalomra ad okot tehát, hogy ez a lépés a szakmai kompetenciák súlyos csökkenésével jár majd a bölcsészet- és társadalomtudományok terén, valamint tovább korlátozza a tudomány Magyarországon egyébként is kétséges autonómiáját.
Az érintett kutatóközpontok:
Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Nyelvtudományi Kutatóközpont
Társadalomtudományi Kutatóközpont
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Az alapokat a jelenlegi átszervezéshez, melyet a magyar kormány a munkatársak és és az érdekképviseletek jelentős tiltakozása ellenére kényszerít a kutatóhálózatra, már 2019-ben lerakták, amikor a kormány leválasztotta a kutatóintézeteket a Magyar Tudományos Akadémiáról. A bölcsészet- és társadalomtudományok terén most bekövetkezik, amit megfigyelők már 2019-ben is a kormány valós céljának véltek: a tudományos autonómia további korlátozása és a kritikus kutatást végző intézmények megszüntetése.
Úgy látszik, a kormánynak nincs ellenére, hogy ez a lépés nemzetközileg elismert kutatások létét veszélyeztetheti. Az ELTE-be integrálandó négy kutatóközpontban összesen több mint 1100 munkatárs dolgozik. Mivel a kormány nem ígért megfelelő többletforrásokat a 2025 utáni időszakra az egyébként is alulfinanszírozott ELTE számára, jelentős elbocsátások fenyegetnek.
A HUN-REN nemzetközi értékelése 2024-ben még azzal az ajánlással zárult, hogy erősíteni kell a hálózat autonómiáját és finanszírozását. Ebben az értékelésben szó sem volt a jelenlegi átszervezésről, ami azt mutatja, hogy annak nincs tudományosan megalapozott indoka. Nincs stratégia arra, hogy miként lehetne a négy érintett kutatóközpont fontos munkáját – akár egyetemen kívül, akár egy egyetem keretei között – tovább folytatni. Sokkal inkább illeszkedik ez a lépés a magyar kormány olyan döntéseinek sorozatába, amelyek Magyarországot sereghajtóvá tették az Európai Unióban a tudományos szabadság terén. A valódi tudományos szabadsághoz stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükség a kutatás és az oktátás pénzügyi és intézményi keretrendszerében.
A Leibniz Kelet-Európa Kutatóhálózat a legnagyobb aggodalommal követi a legújabb magyarországi fejleményeket. Az érintett négy kutatóközpont nemcsak értékes együttműködő partner, hanem a nemzetközi szintű magyarországi bölcsészet- és társadalomtudományok jelentős képviselői. Nagyban hozzájárulnak Európa társadalmainak és sokszínűségének jobb megértéséhez, és kutatásaik révén Magyarországot is bekapcsolják a nemzetközi tudományos diskurzusokba. Szakmai hozzájárulásuk elvesztése hatalmas űrt hagyna maga után, és ezzel tovább folytatódna a tudományos autonómia máris riasztó leépülése Magyarországon.
Ezért felszólítjuk a magyar kormányt és a HUN-REN illetékes szerveit, hogy a döntést újra fontolják meg, a HUN-REN-ben bármilyen átalakítást a tudomány igényeihez igazodva végezzenek, és a bölcsészet- és társadalomtudományok számára is gondoskodjanak megfelelő pénzügyi alapok biztosításáról.
A nyilatkozat német szövege:
https://www.leibniz-gemeinschaft.de/ueber-uns/neues/forschungsnachrichten/forschungsnachrichten-single/newsdetails/wissenschaft-unter-druck
—————————
A bevezetőben említett korábbi állásfoglalások az ADF honlapján elérhetők:
2019. február 19.
2019. július 1.
Akadémiai Dolgozók Fóruma 