Az Akadémiai Dolgozók Fóruma bíróság előtt támadta meg a kutatóközpontok ELTE-hez csatolásáról szóló határozatokat

Az ADF két elnökségi tagja bíróság előtt megtámadta az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2025. július 7-i határozatait, a HUN-REN Irányító Testületének döntését és a Magyar Államkincstár törzskönyvi bejegyzéseit. 

Álláspontunk szerint az ELTE Szervezeti és Működési Rend módosításáról, kutatóegységek létrehozásáról (CXC/2025. (VII. 07.); az ELTE jogi személy szervezeti egységeibe való beolvadásról szóló CXCI/2025. (VII. 07.), valamint az ELTE–HUN-REN–KIM háromoldalú szerződés főbb sarokpontjairól szóló (CXCII/2025. (VII. 07.) ELTE szenátusi határozatok jogellenesek. 

Mint ismeretes, a HUN-REN Irányító Testülete (IT) június 20-i döntésében határozatot hozott a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy kutatóközpontjának (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont) ELTE-hez csatolásáról. A döntés indokai nem ismertek. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megalakulása óta hangsúlyozza, hogy a kutatóhálózat csak egységesen kezelhető, semmilyen szétválást nem támogat, és ennek szellemében született az új, 2024. évi XCI. törvény. A HUN-REN honlapján ez olvasható a kutatóhálózat egységéről: „Egy szívként dobogó szervezet és közösség vagyunk”.
https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/egy-szivkent-dobogo-szervezet-es-kozosseg-vagyunk-a-hun-ren-szimpoziumot-tartott-az-uj-szekhazaban-108727

A HUN-REN döntését jogszabálysértésre hivatkozva az ADF két elnökségi tagja a bíróság előtt megtámadta, mert a HUN-REN vezető testületének, az Irányító Testületnek (IT) nincs törvényi felhatalmazása a kutatóhálózat és intézményei más kutatóhellyel vagy egyetemmel való egyesítésére. Erre jogállami keretek között törvénymódosítással lett volna lehetőség, amelyre nem került sor.

A HUN-REN IT jogsértő határozatát követően a miniszterelnök aláírásával a magyar kormány határozatban „veszi tudomásul” a négy kutatóközpont húsz kutatóintézetének az ELTE-hez csatolását, mintegy 1200, többségében kutató munkatárssal [1223/2025. (VI. 24.) Korm. határozat]. A felülről erőltetett hatalmi rendelkezést jól illusztrálja, hogy a kormányhatározat közzétételének időpontjában az ELTE még semmilyen érdemi döntést nem hozott a kutatóintézetek befogadásáról. Elfogadhatatlan és a tudományos autonómiával összeegyeztethetetlen, méltatlan eljárás, ahogy a kormány határozatában „tudomásul veszi”, hogy „egyes HUN-REN kutatóközpontok az ELTE jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeiként működnek tovább” (Magyar Közlöny, 2025. június 24.).

Az ELTE-hez csatolás valódi indokait (ha ilyenek egyáltalán voltak) nem ismertették a tudományos közösséggel, ezért az érdekvédelmi szervezetek a négy kutatóközpont főigazgatóinak egyetértésével felmérést készítettek a dolgozók körében az ELTE-hez csatlakozás támogatottságáról. Eszerint a válaszadók közel kilencven százaléka elutasította a beolvadást.

Ezt követően az ELTE Szenátusa 2025. július 7-i ülésén a kutatóközpontok beolvadását nagy többséggel támogatta. Az ELTE Szenátusa az ELTE közössége előtt nem számolt el döntésével, az ELTE egyetemi polgárai számára elérhető szenátusi jegyzőkönyv erősen kivonatos, a hallgatóságot zárt ülés elrendelése mellett eltávolították, illetve az ülés hangfelvétele sem megismerhető. 

Az ADF álláspontja szerint a július 7-i határozatok jogellenesek. Az ELTE Szenátusának idézett határozatai ellentétesek az államháztartási törvény (Aht.) szerinti felelős gazdálkodás követelményeivel, az átalakulás pénzügyi-költségvetési alátámasztására az Aht. szabályai szerint nem került sor. A közfeladatok ellátásával összefüggő egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási és beszámolási szabályok szinte minden rendelkezését megsértették. 

Ennek következménye, hogy a tervezés, a számszaki vizsgálatok a felelős gazdálkodás körében nem készültek el, és ezért szinte azonnal kialakult egy újabb jogellenes helyzet.

Az augusztus elsejei beolvadás után derült ki, hogy az ELTE nem tudja vállalni (mert nincs rá költségvetési fedezete) a kiszakított és beolvasztott négy kutatóközponthoz tartozó ingatlanok fenntartását. 

Tekintettel arra, hogy a kutatóközpontok működőképességének alapvető feltétele a jogszerű vagyonhasználat, álláspontunk szerint nem álltak fenn a beolvadás időpontjában a beolvadás feltételei. 

Az állásfoglalás időpontjában a kutatóközpontok ex-lex helyzetben működnek.

A Magyar Tudományos Akadémia vállalta, hogy továbbra is ingyenesen, haszonkölcsönnel biztosítaná ingatlan és ingó vagyonelemeinek használatát az ELTE szervezetébe beolvadó kutatóhelyeknek, a HUN-REN irányítása alatt maradó kutatóhelyekkel azonos feltételekkel. 
https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademia-elnokenek-fotitkaranak-es-fotitkarhelyettesenek-kozlemenye-114605

A háromoldalú szerződés megkötésére (ELTE–HUN-REN–KIM) azonban nem kerülhetett sor, mert az ELTE nem tudta vállalni az ingó és ingatlanvagyon fenntartásával járó költségeket (https://tinyurl.com/mukcxu4a). Egy ilyen jellegű vállalás forrásigénye az ELTE gazdálkodásában sincs meg. Természetesen, ha az ELTE a felelős gazdálkodás Aht. szerinti szabályai alapján jár el, akkor már korábban érzékelte volna az anyagi fedezet hiányát.

Jogellenesnek tartjuk, hogy az egyes kutatóközpontok Magyar Államkincstárnál vezetett közhiteles törzskönyvi nyilvántartásában a kutatóközpontok átalakítása a törzskönyvi kivonat értelmében: jogelőd nélküli. Ez ellentétes a Felsőoktatási törvénnyel (NFtv. 14/A szakasza), de kifejezetten ellentétes a Szenátus már idézett határozataival is, amelyek alapfeltételként határozzák meg a jogutódlással való átalakulást. Ellentétes továbbá a kutatóközpontok munkatársai számára a beolvadásról augusztus 1-én küldött hivatalos tájékoztatással, amelynek értelmében a munka törvénykönyve (Mt.) szerint jogutódlással szűnnek meg a kutatóintézetek. Ezért a Kincstár jogellenes, az eddig kiadott hivatalos dokumentumoknak is ellentmondó törzskönyvi bejegyzéseit szintén bíróság előtt támadjuk.

A szenátusi határozatok a HUN-REN IT jogellenes döntésén alapulnak, amelyet bíróság előtt megtámadtunk. Jogszabálysértésre nem lehet jogot alapítani, romlott fának nem lehet egészséges gyümölcse. Végezetül, az ADF az ELTE 2025. július 7-i szenátusi ülésével összefüggésben négy eljárási szabálysértést is kifogásol keresetlevelében.

Az akadémiai kutatóintézeteket a hazai tudomány és kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében a Magyar Tudományos Akadémia az alapító Széchenyi István szellemében hozta létre a haza és haladás javára.

Az ADF visszautasítja, hogy a kormányzati hatalom alkotmányos indok nélkül megsértse az akadémiai szabadság elveit, autonóm tudományos döntésnek álcázzon kormányzati akaratot, újabb szervezeti átalakításokat kényszerítsen a magyar tudományos életre mindenfajta vízió vagy valós tudományos cél nélkül. Az ADF álláspontja szerint sem a HUN-REN IT döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos követelményének, sem pedig az ELTE döntése nem volt autonóm, önszerveződő és hatalmi befolyástól mentes. 

Az ADF visszautasítja a magyar tudományos élet folyamatos hatalmi befolyásolását és a tudományos szabadság Alaptörvényben garantált jogának lábbal tiprását. 

Az ADF visszautasítja, hogy nemzeti felsőoktatási és tudományos intézményeink állandó kormányzati nyomás alatt működnek, az egyetemek és az MTA-tól elszakított kutatóhálózat intézményei is folyamatosan méltatlan kompromisszumokba kényszerülnek. Ennek egyik példája az ELTE kiszolgáltatott helyzetben tartása az államilag finanszírozott hallgatói létszám változó és önkényes meghatározásával.
https://adf2019.com/2025/01/15/atvert-egyetemek-atvert-diakok-a-magyar-felsooktatas-es-tudomanypolitika-legujabb-kudarca 

Hangsúlyozzuk, hogy a tudományos életben a függelmi viszonyoknak számos anyagi és szervezeti aspektusa van, amelyek elszenvedői a hazai egyetemek és tudományos intézmények, végső soron a magyarországi tudományosság egésze. 

Az ADF követeli a független magyar tudomány helyreállítását és az autonómia tiszteletben tartását.

[Kép: Lotz Károly: Iustitia diadala (az egykori Magyar Királyi Igazságügyi Palota épületében, a budapesti Kossuth téren)]

_____________________________________________________________________
A tudás és a hatalom című műsor 2025. augusztus 12-i adásában a négy társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpont ELTE-hez csatolásának körülményeiről és a kutatóhálózat szétválasztásáról szóló határozatok bíróság előtti támadásának indokairól beszélgetett a Tilos Rádióban az ADF két elnökségi tagja:
https://tilos.hu/episode/tudas-hatalom/2025/08/12