Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felszólítja a HUN-REN Irányító Testületének tagjait, Domokos Pétert, Molnár Bélát, Roska Botondot, Melanie Seymourt, Szászi Istvánt és Zaránd Gergely Attilát, hogy mondjanak le a testületben betöltött pozíciójukról. Ellenkező esetben úgy kell tekintenünk, hogy személyesen is erkölcsi, anyagi és jogi felelősséget vállalnak a HUN-REN szabálytalan és pazarló működéséért.
Az elmúlt napokban számos visszásság jutott nyilvánosságra a HUN-REN működésével kapcsolatban, ezek egy részéért Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a felelősséget az Irányító Testületre hárította. December 8-án írta meg a HVG, hogy a HUN-REN két vezetőjének, Gulyás Balázs elnöknek és Jakab Roland vezérigazgatónak, aki az első Digitális Polgári Kör alapító tagja, 10 millió forint körüli a bruttó havi bére. [1] Gulyás Balázs a pontos összeg közlése nélkül azt állította „állásfoglalásában”, hogy a bérről az Irányító Testület döntött. Az ADF követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a felső és középvezetők bérének alakulását a költségtérítésekkel és egyéb juttatásokkal együtt.
Az ADF és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete többször felhívta a figyelmet a HUN-REN pazarló működésére, a drága fogadásokra, valamint arra, hogy a HUN-REN a nemzetközi átvilágításra jelentős összegeket költött, majd az átvilágítás megállapításait nem egyszerűen figyelmen kívül hagyta, hanem a javaslatokkal ellentétes változtatásokat vezetett be.
Hiába növekedtek meg a források, a HVG cikke szerint jelentős fejlesztések maradtak el, valamint a kedvezményezettek köréből a kutatóhálózat privatizációjával kikerülő intézmények rezsije is jelentősen megnőtt.
Az állítólag teljesítményalapú bérezés indikátorrendszere teljesíthetetlen elemeket tartalmaz, de az ezen az alapon megállapított bér a hazai diplomás átlagbért sem éri el, és nemcsak a nyugati, de a régiós kutatói bérektől is messze elmarad. Még rosszabb a helyzet az ELTE-hez csatolt négy kutatóközpontban, ahol az átlagosan 10%-os béremelés a rendkívüli infláció töredékét sem tudja kompenzálni. A béremelés körüli visszásságokra a Népszava december 9-i cikke is rámutatott. [2]
A HUN-REN vezetősége képtelen volt helyesen bejegyeztetni a bíróságon a szervezetre vonatkozó információkat, a civil szervezetek névjegyzékéből lekérhető adatok alapján számos hibát máig nem javítottak ki. A kutatóközpontok SZMSZ nélkül működnek, a munkáltatói jogkör gyakorlása nem tisztázott.
A helyzet azonban még a sajtóban felvázoltnál is sokkal súlyosabb: az új HUN-REN működése sem az azt létrehozó törvénynek, sem a bírósági bejegyző határozatnak nem felel meg, és a működés vagyoni háttere sem adott.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény szerint ugyanis: „1. § (1) A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN) küldetése, hogy az általa végzett tudományos kutatásokkal és innovációs tevékenységekkel hozzájáruljon a) új tudományos és innovációs eredmények létrehozásához, b) a nemzeti kultúra őrzéséhez és ápolásához, valamint c) az egyetemes tudomány és kultúra gazdagításához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához.” A névjegyzékben bejegyzett adatok szerint pedig: „Cél szerinti besorolása: kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány)”.
A nyár folyamán azonban, állítólag az ELTE akkori rektorhelyettese és a kancellárja kezdeményezésére, leválasztották a bölcsészet-, társadalom-, közgazdaság- és nyelvtudományi központokat. Ez a lépés önmagában is törvénybe ütközik, mivel a fenti jogszabály 2. § (4) d) pontja szerint a HUN-REN „nem válhat külön”. A leválasztás továbbá ellehetetlenítette a fent említett társadalom- és gazdaságtudományi, valamint bölcsészeti kutatásokat a szervezeten belül. Az ELTE-vel kötött megállapodásban ráadásul – törvénybe ütköző módon – kikötötték, hogy ezeket a kutatási kapacitásokat a HUN-REN nem is építheti újra.
A vagyon kérdése szintén nem rendezett. Radnóti Sándor akadémikus és az Akadémiai Dolgozók Fóruma kezdeményezésére továbbra is folyik az a per, amely meggátolta az akadémiai vagyon magánkézbe kerülését. A per megindítása még inkább helyesnek tűnik a Matolcsy-családhoz köthető, a kecskeméti Neumann János Egyetemet érintő rendkívül jelentős vagyonvesztés ismeretében. Mivel tehát az akadémiai tulajdont nem szerezte meg a HUN-REN, nem világos, hogy a kutatóhálózat jelenleg milyen jogcímen használja az akadémiai vagyont, milyen jogi keretek között működteti például a kísérleti reaktort.
A kutatóhálózat 2019-es elcsatolása után 2022-ben született alkotmánybírósági döntés szerint a Magyar Tudományos Akadémia a kutatóhálózati vagyon tulajdonosa maradt, arra azonban az akkor még központi költségvetési szervekként működő kutatóközpontok ingyenes használati jogot kaptak. Ezt csak az állami szervek egymás közötti viszonylatában találta elfogadhatónak az Alkotmánybíróság, az új HUN-REN viszont a privatizált egyetemekhez hasonlóan magánszervezet, így a kutatóhálózat számára a Magyar Tudományos Akadémia, de még az Országgyűlés sem biztosíthat ingyenes vagyonhasználatot.
Az ADF több kutatóközpontból is arról értesült, hogy a magánosítás az EU-s projektek esetében is súlyos problémákat okoz. Egyrészt az átalakítás bizonytalanságai miatt már a szervezeti adatok közlésével kapcsolatban is komoly gondok merültek fel, másrészt a magánszervezetek teljesen más feltételek mellett vehetnek részt az uniós projektekben, mint a költségvetési szervek. Mindemellett maga Hankó Balázs miniszter számolt be arról, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemet is kizárhatják az uniós forrásokra jogosult egyetemek közül, hiába (látszólag) gazdasági társasággá, nem pedig alapítvánnyá alakították át. [3] Továbbra is fennáll tehát a veszély, hogy az uniós tiltást a HUN-REN-re is kiterjesszék.
A felsorolt súlyos szervezeti és vagyoni szabálytalanságok olyan mélyen érintik a magyar tudomány szervezetrendszerét, hogy ezekért valakinek vállalnia kell a felelősséget. Az ADF szerint az Irányító Testület tagjai, amennyiben a helyükön maradnak, egyértelműen személyes felelősséget is vállalnak a kialakult helyzetért. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma pedig mindent megtesz azért, hogy ezt a felelősséget a megfelelő eljárásokban érvényesítse.
A HUN-REN törvény szerint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is részt vesz az Irányító Testület első tagjainak kiválasztásában. Az MTA vezetősége 2025. június 18-án kiadott nyilatkozatában ellenezte a kutatóhálózat felosztását és a négy központ ELTE-hez csatolását. Freund Tamás, ha tartotta volna magát a vezetőség állásfoglalásához, nem javasolhatott volna tagokat az Irányító Testületbe.
Még a legegyszerűbb egyesület is kizárja azokat a tagokat, akik céljai ellen, szervezeti és vagyoni működését hátráltatva tevékenykednek. Ahelyett, hogy segédkezet nyújt a pusztításhoz, a Magyar Tudományos Akadémiának is határozottan fel kell lépnie azokkal szemben, akik a kutatóhálózat leválasztásához és lerombolásához, a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar tudomány anyagi és erkölcsi alapjainak aláásásához hozzájárultak.
Források:
[1] https://hvg.hu/360/20251208_HUN-REN-vezetok-fizetes-50-szazalekos-beremeles-kutatok-keresete
[2] https://nepszava.hu/3304299_hun-ren-kutatoi-beremeles-kerdojelek
[3] https://infostart.hu/interju/2025/12/03/hanko-balazs-varjuk-hogy-brusszel-mit-gondol-az-ot-nobel-dijas-altal-vezetett-elvonal-alapitvanyrol
Akadémiai Dolgozók Fóruma 