Céljaink

Úgy látjuk, hogy a 2019. január 31-én a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján nyilvánosságra került „Tématerületi Kiválósági Program” keretében megvalósuló szakmai programok támogatási igényéről szóló kiírás az Akadémia és az ITM kommunikációjában új helyzetet teremtett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a pályázat nemcsak nem szolgálja az Akadémia érdekeit, de egyenesen hátrányos rá nézve. Az elmúlt több mint fél évben az ITM felől érkező javaslatok, levelek, tervezetek az Akadémia számára egyre szűkülő mozgásteret teremtettek (ld. az MTA helyzete). A jelenlegi pályázati kiírás ezen az úton halad tovább. Egyértelmű, hogy a feltételek elfogadása tovább gyengítené az Akadémia tárgyalási esélyeit.

Ebben a helyzetben fontosnak tartjuk rögzíteni azokat a kiindulási pontokat, amelyek biztosíthatják az Akadémia stabil tárgyalási pozícióit.

(1) Az Akadémia szakmai függetlensége (ld. MTA törvény), jelenlegi szervezeti felépítése és a kutatóhelyek folyamatos alapellátása (ld. 2018. december 6-i rendkívüli közgyűlés határozata) továbbra is biztosított legyen. A pályáztatással nem lesz az.

(2) Ezt a függetlenséget a pénzügyi autonómia teremtheti meg, vagyis az ITM ne kösse semmilyen pályázaton való megfeleléshez az alapellátás, alapműködés költségeinek folyósítását. Már a kutatási pénzek odaítélésének minisztériumi kézben tartása is kérdéseket vet fel, ugyanis ezt nem a kormány adja az Akadémiának, hanem csak folyósítja az Akadémia számára az adófizetők pénzéből származó költségvetési keretet. Ennél fogva felhatalmazása sincs arra, hogy felhasználásáról rendelkezzen.

(3) Ráadásul az NKFIH által meghirdetett program a tudományos kutatások és az alapellátás financiális kereteit egyaránt pályáztatni kívánja az Akadémiával, amely (ahogy erre az Akadémiai Dolgozók második, február 7-i nyilatkozata is rámutatott) ilyen formán elképzelhetetlen, mivel az Akadémia működésképtelenségét idézné elő. Ráadásul olyan pályázatról van szó, amelynek az értékelési szempontjait nem ismerjük.

(4) Az Akadémia jelenleg fennálló szervezeti felépítését az MTA keretében működő egységes kutatóhálózat jelenti. Ez a struktúra biztosítja az Akadémián folyó kutatásoknak az Alaptörvényben biztosított függetlenségét. Amennyiben ez a rendszer sérül vagy átkerül alapítványi kezelésbe, úgy a tudományos kutatás függetlensége sérül. Ennél fogva nem engedhető meg sem a 2012-ben kialakított egységes kutatóhálózat szétdarabolása, sem annak leválasztása az Akadémiáról.

(5) Az ITM által visszatartott összegnek más állami intézmények felé való megnyitása egyenlőtlen versenyhelyzetet eredményez. A nem akadémiai szereplők kizárólag kutatásaik támogatására pályáznak, működési költségeiket, bérüket, dologi kiadásaikat ez a pályázat nem érintené.

(6) A pályázat kiírása úgy történt meg, hogy a minisztérium által az akadémiai kutatások hatékonyságának ellenőrzése céljából megrendelt és az Akadémia részéről elmúlt hónapokban lefolytatott átvilágítás eredményei még nem ismertek.

(7) A pályázati rendszer elfogadása és a benne való részvétel precedenst teremtene arra, hogy az Akadémia vezetése és egyes MTA-kutatóintézetek vezetői nem tartják magukat a Közgyűlés határozataihoz.

A pályázati rendszer bevezetése helyett az MTA kutatóintézet-hálózatának bármilyen reformja előtt az Akadémia és az ITM vizsgálja meg a 2012-es reform hatását és eredményességét, valamint a kutatóhálózat működésének és tevékenységének szerepét a magyar innováció és versenyképesség problémáival összefüggésben. A vizsgálathoz, amelynek transzparensnek kell lennie, az elmúlt hónapokban elvégzett átvilágítás eredményeit tekintjük kiindulópontnak.

Ha a vizsgálat alapján az MTA-nak szüksége van reformokra, akkor azok kellő előkészítés után, az MTA osztályaival és intézeteivel közösen kidolgozott előzetes és konszenzusos tervek szerint valósuljanak meg.

Az új rendszerrel kapcsolatos érdemi tárgyalások lezártáig és a változások bevezetéséig maradjon fenn, illetve álljon vissza az eddigi finanszírozási rendszer.

Az MTA egységes kutatóintézet-hálózata a Magyar Tudományos Akadémia elválaszthatatlan része, ezért a jövőben bevezetendő bármely reform vagy újítás ne érintse az Akadémia alapvető szervezeti felépítését. Ez jelent garanciát a kutatóintézetek tudományos tevékenységének az Alaptörvény által biztosított szabadságára és függetlenségére.