Az MTA 198., rendkívüli közgyűlésének az Akadémia vagyonának elidegenítésére adott felhatalmazása olyan tartalmi és eljárásjogi hibákat foglal magában, amelyek miatt érvénytelennek tekinthető. Ezért a közgyűlés határozatát Radnóti Sándor akadémikus, Vörös Imre akadémikus és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) jogszabálysértésre hivatkozva megtámadta, és a bírósági eljárás kezdeményezésével együtt a határozat végrehajtásának azonnali felfüggesztését kérte.
Az ADF álláspontja a perben a következő:
1. A rendkívüli közgyűlés határozata azért született, hogy lehetővé tegye az Akadémia vagyonának az eladását, felhatalmazást adva az MTA elnökének a szerződés megkötésére. Álláspontunk szerint azonban a határozat olyan tartalmi és formai hibákat foglal magában, amelyek alkalmatlanná teszik a kívánt joghatás kiváltására, ezért a határozat semmis. A kérdéses közgyűlési határozat, tehát a vagyon elidegenítéséről szóló 8/2024 határozat, úgy ad felhatalmazást az MTA 130 milliárd forintra becsült vagyonának elidegenítésére, hogy ismeretlenek az adásvételi szerződés lényegi elemei, valódi vételi ajánlat az MTA-hoz a magyar állam részéről nem érkezett. Nem tudható, hogy milyen fizetési határidővel és hogyan teljesít a kötelezett. Nem ismert, hogy van-e tulajdonjog-fenntartás a teljes vételár kifizetéséig, van-e részletfizetési kedvezmény, nem ismert továbbá a fizetés módja sem (pl. tisztázatlan, hogy fizethet-e az állam állampapírral az MTA-nak). Ezért az adásvételi szerződés tervezetének pontos ismerete nélkül a közgyűlési felhatalmazás üres, „biankó” felhatalmazás, amely alkalmatlan konkrét joghatás kiváltására.
2. Az MTA 198., rendkívüli közgyűlésén nem egy, hanem két közgyűlési határozat született. A 2. közgyűlési határozatot a Jogalkotó teljesen figyelmen kívül hagyta. Ennek betartását az Akadémia vezetősége meg sem próbálta elérni. A 2. határozat értelmében a Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése „támogatta azt a határozati javaslatot is, amely a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban azzal a javaslattal fordul az Országgyűléshez, hogy a törvény ütemezését változtassa meg, tűzze ki a hatálybalépés dátumául 2026. január 1-et, és bocsássa a törvényjavaslatot társadalmi vitára”. A két közgyűlési határozat együtt érvényesíthető. A 2. közgyűlési határozat nyilvánvaló figyelmen kívül hagyása olyan jogellenes helyzetet teremt, amely alapvetően befolyásolja az első határozat érvényességét. Az MTA és a Magyar Állam közötti adásvételnek az első határozat így nem lehet a jogalapja.
3. A megtámadott közgyűlési határozat normatív tartalma nem kikényszeríthető. A közgyűlési határozat ugyanis feltételeket állít az adásvételi szerződéshez, amelyeket az MTA-n nem lehet számonkérni.
− A közgyűlési határozat 3. pontja értelmében az adásvételre akkor kerülhet sor, ha biztosítják, hogy az ingatlanok „maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerülnek, és ott is maradnak a hazai tudományos kutatást szolgálva”. Az 5. pont szerint pedig az MTA közgyűlése támogatja a vagyon átadását, azzal a feltétellel, hogy a HUN-REN-kutatóintézetek a HUN-REN törvényben meghatározott jogi személyként működjenek: „A Közgyűlés elvárja, hogy erre vonatkozó igényét az Akadémia az adásvételi szerződésben is megjelenítse.”
− A magánjog tárgyát képező adásvételi szerződésben a vevő vonatkozásában nem lehet kikötni, hogy az általa megvásárolt ingatlanokat később hogyan használja fel. Hasonlóan, a HUN-REN törvény normaszövegét nem lehet adásvételi szerződésben kikötni. Az adásvételnek továbbá nem lehet feltétele a kutatóhálózat későbbi szervezete és működése. Ezzel a határozatot beterjesztő MTA rosszhiszeműen megtévesztette a közgyűlés tagjait, lényeges és kikényszeríthető jogi garanciaként feltüntetve a határozatban szereplő rendelkezéseket, amelyek a valóságban soha nem lesznek kikényszeríthetők, és amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a közgyűlés tagjait döntésükben befolyásolják.
4. Az MTA hatályos vagyongazdálkodási szabályzatát a közgyűlési határozat megsértette. Az MTA 9/2023. (V. 22.) számú vagyongazdálkodási határozatának 12. § (5) bekezdése értelmében 1000 millió forint értékhatárt elérő, és azt meghaladó becsült értékű ingatlan elidegenítése esetén három – egymástól független cég által készített – szakértői értékbecslést kell megrendelni.
− A fenti meghatározott három értékbecslés megrendelésére nem került sor. Értékbecslés legutóbb csak 2022-ben történt, és az 130 milliárd forint értékben határozta meg az MTA elnöke által elidegeníteni tervezett ingatlanok értékét.
− A vagyongazdálkodásról szóló szabályzat 12. § (5) bekezdésétől való eltérés módja is jogellenes az ADF álláspontja szerint. Az idézett 9/2023. (V. 22.) szabályzattól eltérésre csak a szabályzat módosításával, a normaalkotás szabályai szerint kerülhet sor, meghatározott eljárási rendben. Tehát úgy, hogy a normaalkotásra jogosult szerv módosítja a vagyongazdálkodási szabályzatot, amelyben meghatározza azokat a kivételeket, amelyek esetén a három értékbecslést mellőzni lehet. A szabályzat szövegének változatlanul hagyásával a közgyűlés egyéni eltérést a szabályoktól nem állapíthatott volna meg. (Ez az eltérés olyan, mint ha például a hatályos adójogszabályok valamelyikétől egyedi esetben a Törvényhozó úgy térne el, hogy az adójogszabály változatlanul hagyása mellett az Országgyűlés egy adott cégre vonatkozó egyedi eltérésre adna lehetőséget.)
− Az MTA által elidegenítendő ingó vagyontárgyak esetében a tárgyi eszközök értékesítésére, hasznosítására és bérbeadására vonatkozó eljárást nem folytatták le, az ingó vagyontárgyak vonatkozásában értékbecslés nem történt. A határozat egymásnak ellentmondó 2. és 4. pontja alapján az ingóságok átadásának jogcíme kérdéses és az ingatlanok vételára nem kiszámítható, így a később megkötni tervezett vagyonátruházási szerződésben a vételárra vonatkozóan a közgyűlési határozatban nincs felhatalmazás.
5. Ha az MTA elnöke amellett kíván érvelni, hogy az általa elidegeníteni kívánt ingatlanok értékét értékcsökkentő tényezők kisebbítik, akkor erre az értékbecslésnek rá kellett volna mutatnia. Jelenleg semmilyen bizonyíték nem támasztja alá azt az állítást, hogy az MTA 2022-ben 130 milliárd forintra értékelt vagyona jelenleg csak 80 milliárd forintot érne, amennyiért az MTA a vagyont el akarja idegeníteni.
Akadémiai Dolgozók Fóruma 