A kormány szándéka, hogy a doktori eljárás szabályait úgy módosítsa, hogy egy adott intézmény szervezeti egységével foglalkoztatási jogviszonyban állókat az intézménytől független szereplőknek tekintse, nemcsak a doktori eljárások függetlenségét, szakmai megalapozottságát sérti, de a józan észnek is ellentmond.
A Hankó Balázs miniszter által 2025. július 4-én július 12-i határidővel „Felnőttképzést, szakképzést és felsőoktatást érintő Korm. rendeletek módosítása” címen társadalmi egyeztetésre beterjesztett javaslatcsomag, amely indokolása szerint állítólag „a felsőoktatási digitalizációt segíti elő oly módon, hogy a maximális hallgatói kapacitás megállapítására vonatkozó szabályokat a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatásra tekintettel pontosítja“, valójában egymással össze nem függő módosítási javaslatokat tartalmaz.
Ezek közül az ADF álláspontja szerint súlyos aggályokat vet fel A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet javasolt módosítása:
2. § A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet a következő 28. §-sal egészül ki: „28. § A 9. § (1) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése és a 22. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében a felsőoktatási intézmény szabályzatában rögzíti az Nftv. 14/A. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység foglalkoztatottjainak jogállását.”
A módosítandó rendelkezések az alábbiak:
„9. § (1) A doktori tanács létrehozásáról a szenátus az Nftv. 16. § (5) bekezdésében meghatározottak alapján dönt. A doktori tanács tagjainak kiválasztásakor – a tisztán hitéleti doktori képzések kivételével – biztosítani kell, hogy a tagok egyharmada, vagy legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető felsőoktatási intézménnyel. E bekezdés alkalmazásában az intézmény Professor Emeritusa a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek minősül. A doktori tanács szavazati jogú tagjai – a doktorandusz képviselők kivételével – kizárólag olyan személyek lehetnek, akik a törzstagság feltételeinek megfelelnek. A doktori tanács tagjainak kiválasztása során törekedni kell mindazon tudományágak arányos képviseletére, amelyekben a felsőoktatási intézmény doktori fokozat odaítélésére jogosult. A tanács akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak többsége jelen van.”
„15. § (1) A doktori értekezés bírálatára a doktori tanács két hivatalos bírálót kér fel. Az egyik bíráló nem állhat foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető felsőoktatási intézménnyel.”
„22. § (1) Habilitációs eljárás lefolytatására és habilitált doktor cím odaítélésére a felsőoktatási intézmény azon a tudományterületen, ezen belül abban a tudományágban és művészeti ágban jogosult, amelyben doktori fokozat odaítélésére jogosult. (2) A habilitációs eljárás lefolytatására és a habilitált doktor cím odaítélésére az egyetem habilitációs bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a tagok a) közül az adott felsőoktatási intézményben, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók vagy tudományos kutatók rendelkezzenek habilitált doktor címmel, b) legalább kétharmada egyetemi tanár legyen, és c) egyharmada, de legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az adott felsőoktatási intézménnyel.”
Az Nftv. hivatkozott rendelkezése a következő:
„14/A. § * (1) A felsőoktatási intézmény az általa ellátott, a 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenysége körébe tartozó, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, valamint az alapító okiratában megjelenített közfeladat ellátására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a felsőoktatási intézményben jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet hozhat létre. A szervezeti egység éves munkaterv alapján végzi feladatait. A felsőoktatási intézmény éves költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatokból évente meg kell állapítani azokat az összegeket, amelyek a szervezeti egység feladatait szolgálják (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési keretek). A költségvetési keretek felett kötelezettségvállalásra a szervezeti egység vezetője jogosult. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységben költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén, a fenntartó alapító okiratban megjelenített döntése alapján a foglalkoztatott munkaviszonyban is foglalkoztatható.”
Ennek a módosításnak tehát semmi köze a felsőoktatás digitalizációjához. Csak azért van rá szükség, mert a miniszter erőszakos úton, a volt MTA-kutatóhálózat dolgozóinak tiltakozása ellenére be akarja olvasztani a kutatóhálózat négy központját (20 intézetét) az Eötvös Loránd Tudományegyetembe. Ez pedig azt eredményezi, hogy azok a kutatóhálózati intézetekben dolgozó tudományos munkatársak, akik eddig független külső tagokként vehettek részt az ELTE doktori és habilitációs eljárásaiban, a beolvasztással függő viszonyba kerülnek az egyetemmel. Ez számos szakterületen gyakorlatilag lehetetlenné teszi az eljárások jelenlegi szabályok szerinti lefolytatását.
A probléma „megoldására” Hankó Balázs azt a teljesen abszurd módot találta ki, hogy az egyetem maga határozza meg az így létrejövő „jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység foglalkoztatottjainak jogállását”. Ez a rendelkezés teljesen értelmetlen, hiszen ha az egyetem úgy dönt, hogy a kutatóhálózat alkalmazottait nem közalkalmazottként foglalkoztatja, mint a jelenlegi dolgozókat, hanem a Munka törvénykönyve szerinti jogviszonyban, az szintén foglalkoztatási jogviszony lesz, magában a módosításban is a „foglalkoztatottak” meghatározás szerepel. Az ELTE nyilván azt sem állíthatja, hogy valamely szervezeti egységének foglalkoztatottjai nem az ELTE foglalkoztatottjai, mivel az új szervezeti egységek is az ELTE rektorának irányítása alá kerülnek. Ezt a logikát követve az ELTE bármelyik jelenlegi tanszékéről vagy karáról is kimondhatná, hogy az független az egyetemtől.
A tervezett intézkedés súlyosan sérti a doktori és habilitációs eljárások pártatlanságát és szakszerűségét, amelyekben a hazai és nemzetközi gyakorlat szerint az eljárást lefolytató intézménytől független szakértők is részt vesznek, lehetővé téve ezzel az objektív elbírálást és azt, hogy a kutatások eredményei szélesebb körben is ismertté váljanak.
Hogy mennyire veszi komolyan feladatát a minisztérium és Hankó Balázs, azt jól mutatja, hogy a „Tartalmi összefoglaló” és az „Indokolás” szövege között a különbség egyetlen szóköz, és ezek semmit nem tartalmaznak a doktori szabályozás módosításáról. A hatásvizsgálati lapot áttekintve pedig jól látható, hogy semmilyen érdemi hatásvizsgálat nem történt.
Ezúton is felszólítjuk a minisztert, hogy hagyjon fel a jogszabályok szakszerűtlen és értelmetlen barkácsolásával, a felsőoktatás és kutatás pusztításával. Nyilvánvaló, hogy ez a fércmű kizárólag saját politikai túlélését, nem pedig az ország érdekeit szolgálja.
Mivel a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól a korábbi, az Erasmus és Horizon programot érintő törvénymódosítással kapcsolatos észrevételeinkre sem kaptunk választ a társadalmi egyeztetés keretében (az Európai Unió végül nem fogadta el a javaslatot, és nem oldotta fel a tiltást), észrevételeinket megosztjuk más minisztériumokkal és szervezetekkel (európai uniós szervezeteket is beleértve), valamint nyilvánosságra is hozzuk.
Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az uniós eljárások nem az Akadémiai Dolgozók Fóruma véleménye, hanem a Hankó Balázs minisztériuma által készített és elfogadtatott normaszövegek miatt zajlanak. Az ADF mindig előre jelzi szakmai szempontból megalapozott aggályait, a felelősség pedig azé, aki ezeket a jelzéseket figyelmen kívül hagyva a jogszabályokat elfogadja.
Budapest, 2025. július 12.
Akadémiai Dolgozók Fóruma
A társadalmi egyeztetésre bocsátott csomag:
https://kormany.hu/dokumentumtar/felnottkepzest-szakkepzest-es-felsooktatast-erinto-korm-rendeletek-modositasa
A módosítandó jogszabály:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200387.kor
—————
Kép: Melchior Küssel: Benyovszky Mihály tézislapja (A vezekényi csata és az Esterházy család), 1654.
Akadémiai Dolgozók Fóruma 