Videó kategória bejegyzései

„A mi Akadémiánk” – Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára

1919. április 8-án halt meg Eötvös Loránd fizikus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia 1889 és 1905 közötti elnöke. Eötvös kiemelkedő tudományos munkája mellett 16 éves akadémiai elnöksége alatt eltökélten dolgozott azon, hogy az Akadémia helyet adjon a különböző tudományágakon belül zajló kutatások megvitatásának hazai és nemzetközi szinten, segítse a Bolyai-jutalom megalapításával az itthoni kutatások kibontakozását és gyarapítsa az Akadémia vagyonát. Halálának 100. évfordulójára emlékezünk.

„A mi Akadémiánk” – 3. rész – RÉGI ALAPOK-ÚJ FELADATOK AKADÉMIÁJA

Az új háromrészes videósorozatunkban az Akadémia történetét mutatjuk be. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Miként vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Hogyan maradt fenn az Akadémia szellemisége az önkényuralmi rendszer alatt? Végül mit hozott 1867 a tudományos közösség számára? Befejező rész, 3. rész – RÉGI ALAPOK – ÚJ FELADATOK AKADÉMIÁJA

„A mi Akadémiánk” – 2. rész – AZ ELLENÁLLÁS AKADÉMIÁJA

Az új háromrészes videósorozatunkban az Akadémia történetét mutatjuk be. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Miként vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Hogyan maradt fenn az Akadémia szellemisége az önkényuralmi rendszer alatt? Végül mit hozott 1867 a tudományos közösség számára?

„A mi Akadémiánk” – 1. rész – A FÜGGETLENSÉG AKADÉMIÁJA

Az új háromrészes videósorozatunkban az Akadémia történetét mutatjuk be. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Miként vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Hogyan maradt fenn az Akadémia szellemisége az önkényuralmi rendszer alatt? Végül mit hozott 1867 a tudományos közösség számára?

„Az én Akadémiám” 8. – Orosz Ferenc

Orosz Ferenc 40 éve dolgozik az MTA TTK Enzimológiai Intézetében, pályájának minden fontos eseménye ide kötődik: a diplomamunkától a nagydoktoriig. Munkájában azt szereti a legjobban, hogy a legelvontabb alapkutatásai témái is szorosan kapcsolódnak betegségek hatásmechanizmusának megismeréséhez. Most van benne düh, de sokkal fontosabb az, hogy részese lehet a különböző tudományterületeken dolgozók alulról jövő közös cselekvésének, és láthatja az utána jövő generációk tehetségét és tisztességét.

„Az én Akadémiám” 7. – Eszik Veronika

Eszik Veronika szereti, hogy történészként társadalmak működési mechanizmusaival foglalkozhat, ami kulturális feladat, identitáskérdés és egy nemzeti közösség alapja. Az Akadémia számára elsősorban szellemi műhely, ahol a tapasztaltabb kollégáktól kezdettől fogva rengeteg segítséget kaphatott ahhoz, hogy szakmailag fejlődjön, és fiatal kutatóként is az Akadémia színvonalához méltó tudományos munkákat tudjon felmutatni. Az Akadémia körüli helyzet kiszámíthatatlansága személyesen is kihívást jelent számára, mert szeretné, ha ebből a bizonytalanságból a kisfia nem érezne meg semmit.

„Az én Akadémiám” 6. – Lévai Dániel

Lévai Dániel az ELTE nyelvész hallgatója. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet munkatársaként a nyelvtechnológiát kutatja, ahol sok oktatójával együttműködik, az Akadémia számára ezt az együttműködést jelenti. Szereti a munkájában a modern környezetet, az európai színvonalú kutatást, és hogy sok változatos feladatban kipróbálhatja magát. Úgy érzi, hogy most az Akadémia függetlenségét veszélyeztetik, és így az ő jövője is veszélyben van.

zt