Kategória tár:Videó

Újabb kisfilmünk a Szent Korona és a koronázások történetét kutató csoportról szól. Tudtad, hogy fennmaradt egy pár koronázási cipő? Hogy a korona bizánci eredetét már a 17. században felvetették? Tudtad, hogy a koronázási érméket az ünneplő meghívottak között osztották szét? Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban működő kutatócsoportnak nemzeti kincsünk történetének legújabb kutatási eredményeit köszönhetjük.

Hallottál már a „szuperbaktériumokról”, amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos? De hogyan győzhetjük le az antibiotikum-rezisztens bacilusokat? Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai ezen baktériumok leggyengébb pontjait keresik, hiszen miközben az antibiotikummal szemben ellenállóbbak, addig más sajátosságaik rosszabbak lesznek és érzékenyebbé válnak.  

Gondoltál már arra, hogy mi lenne velünk egy méhek nélküli világban? Tudtad, hogy a méhek és más beporzók a legnagyobb ökoszisztéma szolgáltatást, a növények beporzását látják el? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Ökológiai és Botanikai Intézetben működő kutatócsoport. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai Vácrátóton a Nemzeti Botanikus Kertben meséltek kutatásukról.

1919. április 8-án halt meg Eötvös Loránd fizikus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia 1889 és 1905 közötti elnöke. Eötvös kiemelkedő tudományos munkája mellett 16 éves akadémiai elnöksége alatt eltökélten dolgozott azon, hogy az Akadémia helyet adjon a különböző tudományágakon belül zajló kutatások megvitatásának hazai és nemzetközi szinten, segítse a Bolyai-jutalom megalapításával az itthoni kutatások kibontakozásátBővebben: “„A mi Akadémiánk” – Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára”

Az új háromrészes videósorozatunkban az Akadémia történetét mutatjuk be. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Miként vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Hogyan maradt fenn az Akadémia szellemisége az önkényuralmi rendszer alatt? Végül mit hozott 1867 a tudományos közösség számára? Befejező rész, 3. rész – RÉGI ALAPOK – ÚJ FELADATOK AKADÉMIÁJA

Az új háromrészes videósorozatunkban az Akadémia történetét mutatjuk be. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Miként vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Hogyan maradt fenn az Akadémia szellemisége az önkényuralmi rendszer alatt? Végül mit hozott 1867 a tudományos közösség számára?

Az új háromrészes videósorozatunkban az Akadémia történetét mutatjuk be. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Miként vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Hogyan maradt fenn az Akadémia szellemisége az önkényuralmi rendszer alatt? Végül mit hozott 1867 a tudományos közösség számára?

Orosz Ferenc 40 éve dolgozik az MTA TTK Enzimológiai Intézetében, pályájának minden fontos eseménye ide kötődik: a diplomamunkától a nagydoktoriig. Munkájában azt szereti a legjobban, hogy a legelvontabb alapkutatásai témái is szorosan kapcsolódnak betegségek hatásmechanizmusának megismeréséhez. Most van benne düh, de sokkal fontosabb az, hogy részese lehet a különböző tudományterületeken dolgozók alulról jövő közös cselekvésének,Bővebben: “„Az én Akadémiám” 8. – Orosz Ferenc”

Eszik Veronika szereti, hogy történészként társadalmak működési mechanizmusaival foglalkozhat, ami kulturális feladat, identitáskérdés és egy nemzeti közösség alapja. Az Akadémia számára elsősorban szellemi műhely, ahol a tapasztaltabb kollégáktól kezdettől fogva rengeteg segítséget kaphatott ahhoz, hogy szakmailag fejlődjön, és fiatal kutatóként is az Akadémia színvonalához méltó tudományos munkákat tudjon felmutatni. Az Akadémia körüli helyzet kiszámíthatatlansága személyesenBővebben: “„Az én Akadémiám” 7. – Eszik Veronika”

Lévai Dániel az ELTE nyelvész hallgatója. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet munkatársaként a nyelvtechnológiát kutatja, ahol sok oktatójával együttműködik, az Akadémia számára ezt az együttműködést jelenti. Szereti a munkájában a modern környezetet, az európai színvonalú kutatást, és hogy sok változatos feladatban kipróbálhatja magát. Úgy érzi, hogy most az Akadémia függetlenségét veszélyeztetik, és így azBővebben: “„Az én Akadémiám” 6. – Lévai Dániel”

Zatykó Csilla régészként a sokszínűséget szereti, hogy egyszerre van alkalom az asztal mellett elmélyült kutatómunka elvégzésére és terepen a középkori ember nyomainak felfedezésére. Az Akadémia elsősorban a kollégáit jelenti, egy egymást támogató közösséget, egy olyan helyet, ahol hasznos lehet. Az elmúlt napokban azt érzi, hogy a történelem most ránk nehezedik, ami szomorú és sokszor félelemkeltő,Bővebben: “„Az én Akadémiám” 5. – Zatykó Csilla”

Harcos Gergely 10 évig élt az Amerikai Egyesült Államokban, 2006-ban költözött haza feleségével és lányával, azóta az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben dolgozik. Matematikusként a világ alapvető igazságainak megismerésére törekszik. Fontos, hogy vannak igazságok ebben a világban, amit leginkább a tudományok révén ismerhetünk meg. Az átalakítások miatt leginkább szomorúságot érez, hiszen felbecsülhetetlen értékek fognak elveszniBővebben: “„Az én Akadémiám” 4. – Harcos Gergely”