Rainer M. János beszéde

“A forradalom emléke ma: figyelmeztető jel. Arra figyelmeztet, hogy Magyarország sorsán csak a magyar társadalom változtathat. Hogy hiába vannak barátaink a távolban, ha mi nem szervezzük meg magunkat. Ez az emlék ma arra bátorít: vegyük észre magunk körül a kis és nagy zsarnokságokat. Bántsanak a jogrenden esett kis és nagy sérelmek. Másoké is. Hogy legyünkBővebben: “Rainer M. János beszéde”

Deák Dániel beszéde

Miféle képességgel rendelkeznek az akadémiai dolgozók? Kreativitás. Ez az ő vagyonuk! Igen ám, de hogyan lehet ezt hasznosítani? Csak összefogással és szerveződéssel lehet valami értelmeset létrehozni. Ha nem, akkor jöhet az alkalmazkodás, amit elvszerűnek gondolunk, de valójában nem az. Bizony észre sem vesszük, hogy megromlik a jellem, hogy megtörik a lélek, hogy minden egész elveszik.Bővebben: “Deák Dániel beszéde”

Gárdos Judit beszéde

“39 éves vagyok, és 10 évet töltöttem külföldön. Hazajöttem az érettségi után, hogy itthon kezdjem a felnőtt életemet. Aztán újra külföldre mentem, de hazajöttem családot alapítani. Aztán ismét kimentem, de hazajöttem, mert várt itthon az akadémiai állásom, az új projektünk, amibe beleadtuk szívünket-lelkünket. Hiába jöttem volna háromszor is haza?” – Gárdos Judit beszédéből idézve. ABővebben: “Gárdos Judit beszéde”

Zsoldos Attila beszéde

“A tiltakozás mellett a másik ok, amiért itt vagyunk, hogy vannak gyerekeink és unokáink — vagy lesznek —, akik egyszer meg fogják kérdezni tőlünk: hol voltál, mit csináltál, amikor fel akarták számolni a magyar tudomány szabadságát? Mi, akik felemeljük ma szavunkat a tudomány érdekében, tiszta lelkiismerettel nézhetünk majd a szemükbe, amikor választ kell adnunk aBővebben: “Zsoldos Attila beszéde”

Gryllus Dorka videóüzenete – Szabadságot a tudománynak!

Gryllus Dorka az Akadémiai Dolgozók Fóruma Szabadságot a tudománynak tüntetésére videóüzenetet küldött. Üzentében Weöres Sándor A teljesség felé című művéből idézte A tudomány és művészet pártfogója írást. “És ha a tudomány és művészet eltűnik az emberi sorsból: nem az ő pusztulása ez, hanem a fogyatékos megnyilvánulásoké, se megnyilvánulások gazdájáé, az emberé.” Ezúton is köszönjük támogatását és üzenetét!

Az MTA tagjai és minősített kutatói nyílt levele az 56-os Intézet védelmében

Mi, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és minősített kutatói évek óta növekvő aggodalommal figyeljük a Fidesz-kormányok arra irányuló törekvéseit, hogy a meglévő társadalomtudományi intézetek ellehetetlenítésével és újak létrehozásával meghatározzák, hogy mit kell gondolnunk múltunkról, jelenünkről és jövőnkről. E folyamat utolsó állomásai az MTA kutatóhálózatának kormányzati ellenőrzés alá helyezése és az éveken át kiválóan teljesítő ’56-osBővebben: “Az MTA tagjai és minősített kutatói nyílt levele az 56-os Intézet védelmében”

ADF tüntetés az Akadémiáért. Gyere Te is!

Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!  Találkozzunk június 2-án (vasárnap) 14.00 órakor a Corvinus egyetemnél, hogy onnan közösen vonuljunk a kormány tudományosság elleni intézkedéseinek stációit érintve az MTA Széchenyi téri székházához. Együtt erősek vagyunk! Jöjjön el mindenki, aki tud! Osszátok meg az eseményt a legszélesebb körben!

Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!

Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának! Találkozzunk június 2-án (vasárnap) 14.00 órakor a Corvinus egyetemnél, hogy onnan közösen vonuljunk a kormány tudományosság elleni intézkedéseinek stációit érintve az MTA Széchenyi téri székházához. Együtt erősek vagyunk! *** Palkovics miniszter olyan törvénytervezetet készít elő, amely az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az AkadémiaBővebben: “Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!”

Állásfoglalás a magyar tudomány függetlenségének megőrzése ügyében

2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése két alkalommal is Széchenyi eszméjének megfelelően döntött az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folytatott vitában az MTA és a kutatóintézeti hálózat jövőjéről. Érthető okokból, hiszen a magyar tudomány jövőjéről van szó. A hivatalosan hangoztatott fő indok szerint a kormányzat nem találja elég hatékonynak a (jórészt EUs) kutatásra fordított források felhasználását.Bővebben: “Állásfoglalás a magyar tudomány függetlenségének megőrzése ügyében”

“A mi Akadémiánk” – 3. rész

Újabb kisfilmünk a Szent Korona és a koronázások történetét kutató csoportról szól. Tudtad, hogy fennmaradt egy pár koronázási cipő? Hogy a korona bizánci eredetét már a 17. században felvetették? Tudtad, hogy a koronázási érméket az ünneplő meghívottak között osztották szét? Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban működő kutatócsoportnak nemzeti kincsünk történetének legújabb kutatási eredményeit köszönhetjük.

“A mi Akadémiánk” – 2. rész

Hallottál már a „szuperbaktériumokról”, amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos? De hogyan győzhetjük le az antibiotikum-rezisztens bacilusokat? Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai ezen baktériumok leggyengébb pontjait keresik, hiszen miközben az antibiotikummal szemben ellenállóbbak, addig más sajátosságaik rosszabbak lesznek és érzékenyebbé válnak.  

“A mi Akadémiánk” – 1. rész

Gondoltál már arra, hogy mi lenne velünk egy méhek nélküli világban? Tudtad, hogy a méhek és más beporzók a legnagyobb ökoszisztéma szolgáltatást, a növények beporzását látják el? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Ökológiai és Botanikai Intézetben működő kutatócsoport. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai Vácrátóton a Nemzeti Botanikus Kertben meséltek kutatásukról.

MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel

Az MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján azBővebben: “MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel”

Rövid összefoglaló az MTA kutatóhálózatában 2019. május 2-4. tartott véleménynyilvánító szavazásról

Az MTA 191. Közgyűlése előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szavazást kezdeményezett a kutatóhálózat dolgozói között az MTA Kutatóhálózata jövőbeni működtetése tárgyában közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok tartalmáról. A szavazást a kutatóhálózat 15 kutatóhelyéből 14-ben sikerült megtartani, de a szűk időkeretek ellenére a résztvevők száma 1711 fő volt[1]. A szavazás eredményei A dolgozók elsöprő többségeBővebben: “Rövid összefoglaló az MTA kutatóhálózatában 2019. május 2-4. tartott véleménynyilvánító szavazásról”

ELI-ALPS: az elszuperált lézer

A kutatási infrastruktúrákat a tudományos közösségnek kell szakmailag előkészítenie és felügyelnie, nyíltan és a lehető legszélesebb körű együttműködésben, különben jó eséllyel csak kidobott pénz a beruházásra fordított jelentős összeg. Erre „jó” példa a szegedi ELI-ALPS, amely a hazai és nemzetközi szakmai közösség megkerülése miatt nem tölti be az eredetileg neki szánt funkciót. A szegedi szuperlézerBővebben: “ELI-ALPS: az elszuperált lézer”

Akadémiai Dolgozók Fórumának III. nyilatkozata, MTA TTK, 2019. április 29.

Az áprilisi MTA-ITM tárgyalások eredményeire és az MTA vezetősége által benyújtott közgyűlési javaslatokra reagálva az MTA TTK-n 2019. április 29-én megtartott ADF fórumon az akadémia dolgozók jelenlévő tagjai a következő nyilatkozatot fogadták el. Az MTA kutatóhálózata a 2019. január 1-i szerkezetében működjön tovább az MTA szervezeti keretein belül, finanszírozása pedig továbbra is az MTA költségvetésiBővebben: “Akadémiai Dolgozók Fórumának III. nyilatkozata, MTA TTK, 2019. április 29.”

A paritásos és egyéb vezetői testületek veszélyeiről – A Nemzeti Kulturális Alap átalakulása

A paritásos és egyéb vezetői testületek veszélyeiről A Nemzeti Kulturális Alap átalakulása   Az MTA kutatóhálózatának felügyelete kapcsán az utóbbi hónapok során többször is felmerült lehetséges megoldásként, hogy egy paritásos bizottságot állítanak fel az MTA és az ITM delegáltjaiból, mely bizottság felügyelné és vezetné a kutatóhálózat egészét. A legfrissebb információk szerint Palkovics László miniszter elviBővebben: “A paritásos és egyéb vezetői testületek veszélyeiről – A Nemzeti Kulturális Alap átalakulása”

„A mi Akadémiánk” – Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára

1919. április 8-án halt meg Eötvös Loránd fizikus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia 1889 és 1905 közötti elnöke. Eötvös kiemelkedő tudományos munkája mellett 16 éves akadémiai elnöksége alatt eltökélten dolgozott azon, hogy az Akadémia helyet adjon a különböző tudományágakon belül zajló kutatások megvitatásának hazai és nemzetközi szinten, segítse a Bolyai-jutalom megalapításával az itthoni kutatások kibontakozásátBővebben: “„A mi Akadémiánk” – Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára”