Az SZTE egyetemi tanárainak állásfoglalása az MTA átszervezése ügyében

Állásfoglalás az MTA átszervezése ügyében Mi, alulírottak, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi és főiskolai tanárai, professzor emeritái és professzor emeritusai megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Palkovics László miniszter június 4-én benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet, mely rendkívül komoly károkat okoz a magyar tudománynak. Ez a lépés figyelmen kívül hagyja az MTA Közgyűlése által isBővebben: “Az SZTE egyetemi tanárainak állásfoglalása az MTA átszervezése ügyében”

Rainer-Micsinyei Nóra, színésznő Bächer Ivántól olvasott fel részletet

Rainer-Micsineyi Nóra Bächer Iván: Hogyan csináljunk sok-sok magyar Nobel-díjast? írásából olvasott fel részletet. “Szóval igazuk van a szélsőkörös véleménymegmondóknak: igazi magyar Nobel-díjasra még várni kell. De ha várni kell is, ne várjunk ölbe tett kézzel legalább. Tegyünk is valamit azért, hogy legyenek végre valahára. Igen sokat segíthet például, ha a tehetséges magyart lekommunistázzuk és elbocsájtjukBővebben: “Rainer-Micsinyei Nóra, színésznő Bächer Ivántól olvasott fel részletet”

Juhász Katalin dala és közös éneklés a tüntetés végén

Juhász Katalin, a Néprajztudományi Intézet munkatársa és egyben népdalénekes egy átköltött dallal készült és közös éneklésre kérte a MTA Székház előtt összegyűlt tömeget. 2019. évben az Úristen letekintett a Földre, Körülnézte széles Magyarországot,  Hogy hol tüntetnek a szegény magyar tudósok. Tüntessetek ti jó magyar tudósok, mert nincs nektek igaz jó királyotok. Orbán Viktor nem isBővebben: “Juhász Katalin dala és közös éneklés a tüntetés végén”

A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása az 1956-os Intézet kormányzati beolvasztása ügyében

A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület tiltakozását fejezi ki az 1956-os Intézetet érintő újabb kormányzati intézkedéssel kapcsolatban. Elfogadhatatlan eljárásnak tartjuk, hogy egy tudományos műhelyt az érintettek megkérdezése – sőt, tájékoztatása – nélkül csatoljanak egyik intézménytől a másikhoz. Ráadásul ebben az esetben egy tudományos hivatású, önálló szervezettől, az Országos Széchényi Könyvtártól egy közvetlen minisztériumi alárendeltségbenBővebben: “A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása az 1956-os Intézet kormányzati beolvasztása ügyében”

Rainer M. János beszéde

“A forradalom emléke ma: figyelmeztető jel. Arra figyelmeztet, hogy Magyarország sorsán csak a magyar társadalom változtathat. Hogy hiába vannak barátaink a távolban, ha mi nem szervezzük meg magunkat. Ez az emlék ma arra bátorít: vegyük észre magunk körül a kis és nagy zsarnokságokat. Bántsanak a jogrenden esett kis és nagy sérelmek. Másoké is. Hogy legyünkBővebben: “Rainer M. János beszéde”

Deák Dániel beszéde

Miféle képességgel rendelkeznek az akadémiai dolgozók? Kreativitás. Ez az ő vagyonuk! Igen ám, de hogyan lehet ezt hasznosítani? Csak összefogással és szerveződéssel lehet valami értelmeset létrehozni. Ha nem, akkor jöhet az alkalmazkodás, amit elvszerűnek gondolunk, de valójában nem az. Bizony észre sem vesszük, hogy megromlik a jellem, hogy megtörik a lélek, hogy minden egész elveszik.Bővebben: “Deák Dániel beszéde”

Gárdos Judit beszéde

“39 éves vagyok, és 10 évet töltöttem külföldön. Hazajöttem az érettségi után, hogy itthon kezdjem a felnőtt életemet. Aztán újra külföldre mentem, de hazajöttem családot alapítani. Aztán ismét kimentem, de hazajöttem, mert várt itthon az akadémiai állásom, az új projektünk, amibe beleadtuk szívünket-lelkünket. Hiába jöttem volna háromszor is haza?” – Gárdos Judit beszédéből idézve. ABővebben: “Gárdos Judit beszéde”

Zsoldos Attila beszéde

“A tiltakozás mellett a másik ok, amiért itt vagyunk, hogy vannak gyerekeink és unokáink — vagy lesznek —, akik egyszer meg fogják kérdezni tőlünk: hol voltál, mit csináltál, amikor fel akarták számolni a magyar tudomány szabadságát? Mi, akik felemeljük ma szavunkat a tudomány érdekében, tiszta lelkiismerettel nézhetünk majd a szemükbe, amikor választ kell adnunk aBővebben: “Zsoldos Attila beszéde”

Gryllus Dorka videóüzenete – Szabadságot a tudománynak!

Gryllus Dorka az Akadémiai Dolgozók Fóruma Szabadságot a tudománynak tüntetésére videóüzenetet küldött. Üzentében Weöres Sándor A teljesség felé című művéből idézte A tudomány és művészet pártfogója írást. “És ha a tudomány és művészet eltűnik az emberi sorsból: nem az ő pusztulása ez, hanem a fogyatékos megnyilvánulásoké, se megnyilvánulások gazdájáé, az emberé.” Ezúton is köszönjük támogatását és üzenetét!

Az MTA tagjai és minősített kutatói nyílt levele az 56-os Intézet védelmében

Mi, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és minősített kutatói évek óta növekvő aggodalommal figyeljük a Fidesz-kormányok arra irányuló törekvéseit, hogy a meglévő társadalomtudományi intézetek ellehetetlenítésével és újak létrehozásával meghatározzák, hogy mit kell gondolnunk múltunkról, jelenünkről és jövőnkről. E folyamat utolsó állomásai az MTA kutatóhálózatának kormányzati ellenőrzés alá helyezése és az éveken át kiválóan teljesítő ’56-osBővebben: “Az MTA tagjai és minősített kutatói nyílt levele az 56-os Intézet védelmében”

ADF tüntetés az Akadémiáért. Gyere Te is!

Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!  Találkozzunk június 2-án (vasárnap) 14.00 órakor a Corvinus egyetemnél, hogy onnan közösen vonuljunk a kormány tudományosság elleni intézkedéseinek stációit érintve az MTA Széchenyi téri székházához. Együtt erősek vagyunk! Jöjjön el mindenki, aki tud! Osszátok meg az eseményt a legszélesebb körben!

Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!

Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának! Találkozzunk június 2-án (vasárnap) 14.00 órakor a Corvinus egyetemnél, hogy onnan közösen vonuljunk a kormány tudományosság elleni intézkedéseinek stációit érintve az MTA Széchenyi téri székházához. Együtt erősek vagyunk! *** Palkovics miniszter olyan törvénytervezetet készít elő, amely az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az AkadémiaBővebben: “Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!”

Állásfoglalás a magyar tudomány függetlenségének megőrzése ügyében

2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése két alkalommal is Széchenyi eszméjének megfelelően döntött az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folytatott vitában az MTA és a kutatóintézeti hálózat jövőjéről. Érthető okokból, hiszen a magyar tudomány jövőjéről van szó. A hivatalosan hangoztatott fő indok szerint a kormányzat nem találja elég hatékonynak a (jórészt EUs) kutatásra fordított források felhasználását.Bővebben: “Állásfoglalás a magyar tudomány függetlenségének megőrzése ügyében”

“A mi Akadémiánk” – 3. rész

Újabb kisfilmünk a Szent Korona és a koronázások történetét kutató csoportról szól. Tudtad, hogy fennmaradt egy pár koronázási cipő? Hogy a korona bizánci eredetét már a 17. században felvetették? Tudtad, hogy a koronázási érméket az ünneplő meghívottak között osztották szét? Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban működő kutatócsoportnak nemzeti kincsünk történetének legújabb kutatási eredményeit köszönhetjük.

“A mi Akadémiánk” – 2. rész

Hallottál már a „szuperbaktériumokról”, amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos? De hogyan győzhetjük le az antibiotikum-rezisztens bacilusokat? Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai ezen baktériumok leggyengébb pontjait keresik, hiszen miközben az antibiotikummal szemben ellenállóbbak, addig más sajátosságaik rosszabbak lesznek és érzékenyebbé válnak.  

“A mi Akadémiánk” – 1. rész

Gondoltál már arra, hogy mi lenne velünk egy méhek nélküli világban? Tudtad, hogy a méhek és más beporzók a legnagyobb ökoszisztéma szolgáltatást, a növények beporzását látják el? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Ökológiai és Botanikai Intézetben működő kutatócsoport. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai Vácrátóton a Nemzeti Botanikus Kertben meséltek kutatásukról.

MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel

Az MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján azBővebben: “MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel”

Rövid összefoglaló az MTA kutatóhálózatában 2019. május 2-4. tartott véleménynyilvánító szavazásról

Az MTA 191. Közgyűlése előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szavazást kezdeményezett a kutatóhálózat dolgozói között az MTA Kutatóhálózata jövőbeni működtetése tárgyában közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok tartalmáról. A szavazást a kutatóhálózat 15 kutatóhelyéből 14-ben sikerült megtartani, de a szűk időkeretek ellenére a résztvevők száma 1711 fő volt[1]. A szavazás eredményei A dolgozók elsöprő többségeBővebben: “Rövid összefoglaló az MTA kutatóhálózatában 2019. május 2-4. tartott véleménynyilvánító szavazásról”